Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést

A haderőfejlesztés felgyorsításáról beszélt hétfőn Tatán, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a miniszteri zászlószalag-adományozással egybekötött harckocsizó fegyvernemi napon kiemelte, hogy a kormány haderőfejlesztési programjának köszönhetően több helyszínen nagyszabású épületfelújítási és más infrastrukturális fejlesztések folynak, így a tatai laktanyában is.

A jelenlegi helyzetre tekintettel Magyarországnak fel kell gyorsítania a haderőfejlesztést. A kormány által létrehozott honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy a háborús infláció és a globális gazdasági nehézségek ellenére az eddiginél erőteljesebben folytatódjon az erre vonatkozó program - hangoztatta a politikus.

Elmondta, hogy 44 új Leopard 2A7 harckocsi kerül Tatára, az első jármű érkezése 2023 júniusában várható; a továbbiak szállítása 2023 és 2025 között valósulhat meg.

Hozzátette, hogy a régóta várt 24 PzH 2000 önjáró löveg első darabjai már az idén megérkeznek. „Ezzel pedig végre helyreállítjuk a baloldali kormány alatt, 2004-ben felszámolt egyik legfontosabb szárazföldi fegyvernemi képességet” - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Hangsúlyozta, egy modern hadsereg elképzelhetetlen erős, ütőképes páncélos erő nélkül. A helyes haderőszerkezetben a harckocsizó és a gépesített elemek nélkülözhetetlen tényezők a sikerhez - fűzte hozzá.

A miniszter szerint a technikai fejlesztések önmagukban nem sokat érnek, kellenek hozzájuk a jól felkészült, kiképzett és megbecsült katonák.

A kormány fontosnak tartja, hogy „a katonák szolgálatát, elkötelezettségét anyagi juttatással is honorálja”, ezért döntött kimagasló arányú illetményemelésről, amely az elmúlt évtizedek legkomolyabb bérfejlesztése - jelezte.

A honvédelmi miniszter kitért arra, hogy „a háború soha nem lehet célunk, a megelőzésre kell koncentrálnunk”. Egyelőre nem látható az orosz-ukrán háború vége, az általa okozott gazdasági válság pedig begyűrűzik a mindennapjainkba - mondta, hozzátéve: meg kell erősíteni az ország biztonságát, mert a békéhez erő kell.

A rendezvényen részt vett Sándor Zsolt, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese.

Az orosz-ukrán háború nyomán a kormány elsődleges céljává vált a biztonság garantálása - jelentette ki a honvédelmi miniszter korábban a Mathias Corvinus Collegiumban megtartott előadásán,  Budapesten.

Ugyan a kormány világossá tette, hogy ez nem a mi háborúnk és Magyarország nem fog idegen érdekekért vérezni, de a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk - közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, amit elősegít, hogy sok évszázad óta most először képes Magyarország arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson - tette hozzá a politikus.

Úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtése mellett és ellenzi a háború további eszkalációját.

Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében - tette hozzá.

A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, a többi között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal - sorolta.

Ezzel párhuzamosan 2023-ban már a GDP 2 százalékát fordítja az ország a haderő fejlesztésére, a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére költjük, ami kiemelkedő arány - hangsúlyozta.

Példaként említette új légvédelmi rendszerek, kézifegyverek, páncélozott harcjárművek, harckocsik, merevszárnyú repülőgépek és helikopterek beszerzését.

Hozzátette, hogy a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő eszközt jelenthet Magyarország számára.

Ugyanakkor a haderőfejlesztés legfőbb akadálya a katonahiány, ezért szükséges, hogy a magyar fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét - mondta.

A honvédelmi miniszter a madridi NATO csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legnagyobb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is. Továbbá döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.

Magyarország azzal nem értett egyet, hogy Kínát, Oroszországhoz hasonló szintű potenciális veszélyforrásként jelöljék meg - ismertette.

Az orosz-ukrán háborút elemezve közölte: ugyan Oroszország villámháborús stratégiája összeomlott, ám az utóbbi időben a kelet-ukrajnai területeken jelentős sikereket értek el a stratégiaváltás, a nehéztűzérség folyamatos bevetése nyomán. Vagyis stratégiai céljuk eléréséhez közelebb állnak most, mint a háború kezdete óta bármikor - vélekedett.

Számításai szerint az orosz oldalon 15-25 ezer katona, az ukrán oldalon pedig 35 ezer katona esett el, ám az ukránok az alacsonyabb népességszámból következően nehezebben tudják pótolni az élő erőt. Ezt pedig nem ellensúlyozza a Nyugatról érkező haditechnika sem. Vagyis egyre nehezebb a helyzete Ukrajnának - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A haderő készenlétének fokozása a hadseregen belülre vonatkozik, a katonák az „alapmesterségüket”, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni – mondta a honvédelmi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szalay-Bobrovniczky Kristófot azzal kapcsolatban kérdezték, hogy szerdán utasítást adott a haderő készenlétének fokozására.

A miniszter elmondta: a kormánynak és neki mint a honvédelem irányításáért felelős miniszternek a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Hozzátette: az ország keleti szomszédjában „szűnni nem akaró háború” van, délről pedig az embercsempészek által szervezett illegális migránsok egyre agresszívebben jönnek. Az események elé kell vágnunk - indokolta a miniszter, miért adott utasítást a haderő készenlétének fokozására.

Magyarország a béke pártján áll – folytatta – és arra számít, nem fog elérni a magyar határig a háború, de mégis mindent meg kell tenni, hogy erre felkészüljünk.

A miniszter hangsúlyozta: az intézkedés a hadseregen belülre vonatkozik, a katonákat érinti. A katonamesterséget is gyakorolni kell, és az elmúlt években a katonák példásan helyt álltak ugyan a koronavírusjárvány idején a kórházak biztosításában, az ivóvízszállításban vagy akár a határ mellett, de ezek nem kifejezetten katonai tevékenységek voltak.

Most az változik, hogy a katonák az alapmesterségüket, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni – magyarázta. Megjegyezte: ez azt jelenti, több egyenruhást fognak az emberek látni, az utakon több katonai konvoj lesz látható és időnként a légierő is hangosabb lesz.

Előrelátó és jó döntés volt 2016 körül, hogy a kormány úgy döntött, átgondolt haderőfejlesztésbe kezd, ez mostanra folyamatosan hozza meg a gyümölcsét – fogalmazott.

A haderőfejlesztés eredményeként az elavult, hagyományos, régi technikát folyamatosan váltják le mind a szárazföldi haderőnemeknél, mind a légvédelemben, mind a páncéltörő képességet illetően, és a légierőt is szisztematikusan, előre meghatározott terv szerint fejlesztik – ismertette.