POLITIK

Szerző Ripost

1 hónapja

Így sújtja Lengyelországot az infláció

Sokuk élete teljesen megváltozik.

Lesújtó eredményeket hozott a Lengyel Szállodaipari Gazdasági Kamara (IGHP) felmérése a hoteltulajdonosok körében- melyet a Magyar nemzet ismertetett. A szállodák több mint kétharmada kevesebb mint 35 százalékos foglalással rendelkezik a kezdődő vakációszezonban. –Májusban a szállodák 31, júniusban viszont már 44 százalékuk jelentett 30 százaléknál kevesebb foglalást – mondta a PAP hírügynökségnek Marcin Mączynski, a kamara főtitkára.

Egyszerű az ok: az emberek visszafogják a költésüket. Miközben gyorsul az infláció, számolnak és elkezdenek komolyan spórolni.

Csupán az a tény, hogy a benzin litere kétszer annyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt, azzal a következménnyel jár, hogy például egy oda-vissza ezer kilométeres utazás személygépkocsival Dél-Lengyelországból a Balti-tengerre hatliteres átlagos fogyasztás mellett a tavalyi 240 złoty helyett már csaknem 500 złotyba (42 205 forint) kerül. Ám a szállás is megdrágult, nem is beszélve az éttermi árakról. Az észak-lengyelországi, Warmia régióbeli Pluskiban például egy halsütőnél 149 zlotyt (12 577 forint) kértek egy kilogramm sült sügérért – írja a Do Rzeczy hetilap. Ezeken kívül a tüzelésre használt szén ára például tonnánként háromezer złotyba (253 230 forint) kerül, de még így is nehéz hozzájutni. Előrejelzések szerint őszre tovább drágul, eléri a négyezer złotyt. 

Mindenki tudatában van, hogy nehéz lesz az idei ősz és tél, ezért nyaralás helyett inkább a téli tüzelőre tesznek félre pénzt. 

Bár a tűzifa is száz százalékkal drágult, még mindig olcsóbb, mint a szén. Amikor június elején Edward Siarka klímaügyi miniszterhelyettes arra biztatta az embereket, hogy – az erdészet engedélyével – kezdjenek rőzsét gyűjteni az erdőkben, a sajtóban és az interneten megindult a mémgyártás. Tényleg tömegek indultak az erdőkbe rőzsét, illetve fakitermelésből visszamaradt faágakat, gallyakat gyűjteni. Ez utóbbiért eleinte köbméterenként tíz-egynéhány zlotyt kellett fizetni, de ma már negyven-ötven zlotyt is elkérnek érte, ami még mindig vonzó ár sokak számára.

Bajban vannak azok a kisebb településeken élő munkavállalók is, akik eddig autóval utaztak távolabbi munkahelyükre. A lengyel ember azonban találékony, ahogy a szólás tartja, „Polak potrafi”. Többen összeállnak, útitársakat keresnek a szomszédos helységekben, egy autóval utaznak és megosztják a benzinköltséget. Ha négyen ugyanabban a gyárban dolgoznak, mindenki egy hetet vállal magára. Ily módon csökken a benzinköltség, egyúttal az amortizáció is kisebb lesz. Akik pedig lakóhelyükhöz közelebb dolgoznak, autó helyett inkább kerékpárra ülnek.

De takarékoskodnak a lengyelek az étkezésen is. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) vizsgálata szerint 41 százalékuk számára az élelmiszerek kiválasztásában az ár a fő kritérium. 

Ám az olcsó élelmiszerek felé fordulás nemcsak az egészségre gyakorol kártékony hatást a silányabb minőség miatt: az, hogy hazai áru helyett a sok esetben olcsóbb importcikkeket vásárolják, kedvezőtlen a lengyel gazdaságra nézve. Felmérések szerint már a lengyeleknek csak harminc százaléka nézi a származási országot, és csak húsz százalékuk figyel arra, hogy a termék hazai legyen.

Akik eddig étteremben étkeztek, továbbra sem főznek otthon, legfeljebb nem szusibárban, hanem egy élelmiszerboltban veszik meg kedvenc ételüket. Felmérések szerint a lakosság 38 százaléka abbahagyta az étkezdékbe járást. És amint Romániában a Ceausescu-korszakban a gombászással jutottak az emberek „húspótlékhoz”, Lengyelországban, a „gombaszedők köztársaságában” alighanem tovább fog terjedni ez a hobbi.

A koronavírus-járvány miatti lezárások után az ukrajnai háború is egy olyan krízis, amely az egész világot érintő élelmezési válságot idézhet elő. Ennek jelei már most is látszanak: amellett, hogy a legszegényebb, túlnyomórészt afrikai országokban napról napra egyre többen szenvednek az éhínségtől, a fejlettebb, nyugati államokban folyamatosan és egyre gyorsabban növekednek az élelmiszerárak. Ennek ellenére évente közel egymillió tonnányi élelmiszert pazarlunk el világszerte – derül ki az ENSZ jelentéséből. A kutatásban részt vevő ötvennégy állam mindegyikének gondjai vannak az élelmiszer-pazarlással Korábbi jelentések arra is rávilágítanak, hogy a még fogyasztásra alkalmas élelmiszerek közel 35 százaléka végzi a kukában, sok esetben egyenesen a szupermarketek, boltok polcairól.

 

Törvényileg kell küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen?

Ez ellen próbál meg fellépni a spanyol kormány, amely egy új törvénytervezettel próbál küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen. Spanyolországban évente ezerháromszáz tonna – a mediterrán állam lakosságára vetítve ez lakosonként 31 kilogrammnak felel meg – élelmiszert dobnak ki úgy, hogy az még fogyasztásra alkalmas állapotban van – számolt be Luis Planas, az ország mezőgazdasági minisztere. 

Ennek visszaszorítására törekedve a törvénytervezet értelmében azon szupermarketeket, melyek a megmaradt élelmiszert kidobják, legkevesebb hatvanezer euróra büntethetik. Amennyiben visszaeső üzletről van szó, ez az összeg akár ötszázezer euróra is ugorhat.

Emellett az éttermeknek kötelességük lesz felajánlani vendégeiknek a maradék elcsomagolását. A törvényhozók azt remélik, hogy 2023 elejére sikerül életbe léptetni a törvényt.

Cem Özdemir zöldpárti miniszter azt sürgeti, hogy szállítsák le nulla százalékra egyes gyümölcsök és zöldségek áfáját.

Az ambiciózus spanyol tervezet mellett vannak olyan országok – habár nem sok –, amelyek már eddig is törvényileg szabályozták az élelmiszer-pazarlást. Európában jelenleg Franciaországban, valamint Olaszországban van életben hasonló jogszabály, azonban egyik sem olyan szigorú, mint a spanyol javaslat, ezek inkább az adományozást, újrahasznosítást helyezik előtérbe. A dél-koreai szabályozás is a fel nem használt élelmiszerek újrahasznosítására ösztönzi a lakosokat és üzleteket, vendéglátóegységeket. A szöuli gyakorlat olyannyira sikeres

hogy míg a 2013-as reformokat megelőzően mindössze az élelmiszer-hulladék két százalékát hasznosították újra az ázsiai országban, addig mára ez az arány több mint 95 százalék.

Kína 2021-ben vezetett be új törvényt a pazarlás visszaszorítására. Érdekessége, hogy első körben betiltotta az olyan videókat, amelyek a mértéktelen fogyasztást, például evőversenyeket mutattak be és népszerűsítettek.

 

A civil kezdeményezések is fontosak

A kormányok által történő szabályozások mellett az elmúlt években rengeteg alulról szerveződő, civil kezdeményezés is történt. Ilyen például a londoni székhelyű Felix Project tevékenysége, amely szupermarketektől, éttermektől gyűjti össze az egyébként kidobásra ítélt élelmiszereket. Ezeket aztán önkéntesek segítségével szétosztják a rászorulók között; 2021-ben csaknem harmincmillió adag étellel támogatták a legnehezebb helyzetben lévő embereket.

A civil kezdeményezéseken felül a szakértők túlnyomó része egyetért abban, hogy alapvetően meg kell változtatnunk fogyasztói szokásainkat annak érdekében, hogy a pazarlást visszaszorítsuk. Németországban például az egy lakosra jutó 75 kilogramm élelmiszer-hulladék 40 százaléka a háztartásokból kerül ki. 

Az átlagfogyasztók hozzá vannak szokva, hogy élelmiszerből mindig bőség van

− magyarázza a Deutsche Welle német közszolgálati médiának nyilatkozó táplálkozási szakértő, aki hozzáteszi: kevesebbet kellene vásárolnunk ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani a pazarlás mértékét.

Élelmiszer-hulladékból energia? Oroszország ukrajnai agresszióját követően az európai államok nagy része az orosz energiahordozóktól való függetlenedésen dolgozik, az élelmiszer-hulladék alternatív felhasználása ebben is segítségükre lehet. A bomló anyagok – mint az élelmiszer-hulladék – ugyanis biogázt bocsátanak ki, melyet az ehhez megfelelő technológiával összegyűjthetnek és megtisztíthatnak annak érdekében, hogy biometánt állítsanak elő. A biometán kémiai tulajdonságai hasonlóak a földgázéhoz, ezért akár villamos energia előállítására, akár lakossági felhasználásra is alkalmas. Az Európai Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki: a jelenleg elenyésző mennyiség több mint tízszeresére növelné a biometán arányát a tagállamok által használt energiahordozók tekintetében.

Hogy mennyit romlott a helyzet, azt az iskolaigazgatók is tanúsítják. A tanév vége felé arra lettek figyelmesek, hogy egyre több tanuló nem készpénzt kap szüleitől élelmiszer-vásárlásra, hanem tízórait visz az iskolába. 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!

Ez is érdekelhet

origo.hu

Az egekbe löki a citrom és a narancs árát az uniós szigor

mandiner.hu

Videón Karácsony Gergely főpolgármester hülyét csinált magából

borsonline.hu

Falatnyi bugyi takarja a dögös pornós szeméremdombját – 18+ videó

ripost.hu

Most jött: Tragédia történt Zalában, egy halott, több sérült

mandiner.hu

Nógrádi György: Ha Putyint félreállítják, akkor az csak úgy történhet, hogy elteszik láb alól

origo.hu

A luxusutak után újabb extrém lépéssel borzolja a kedélyeket Berki Mazsi - Videó

ripost.hu

Hoppá! Shane Tusup Pap Dorcinak üzent

ripost.hu

Aggódnak a rajongók Hódi Pameláért

ripost.hu

Kitálalt Varga Irén menedzsere: Mindennek vége

ripost.hu

"A házam elé járkáltatok" - Marics Peti rajongói rászálltak Tóth Andira

További cikkek

POLITIK

Magyar nőt ölt a migráns Bécsben. És a 15 éves lányát.

POLITIK

KIEGÉSZÜL A GÁZ ÉS ÁRAMSZÁMLA TARTALMA

POLITIK

A baloldal képtelen abbahagyni a rémhírterjesztést.

POLITIK

Az elhibázott szankciók miatt Európának a legrosszabbra kell felkészülnie

POLITIK

Elkezdődött a déli kerítés megerősítése és továbbépítése

POLITIK

Folyamatosan érkeznek a migránsok a szerb fővárosba

POLITIK

Kőolaj: Káoszhelyzet alakul ki Európában

POLITIK

Kína már Tajvan elfoglalásáról beszél