Fokozatosan összeomlik Nyugat-Európa energiaellátása

Idén egész Európa az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át. Nem csak Németországban és Romániában vannak energiaellátási problémák, hiszen már Olaszországban és hozzájuk hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását.

Nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik kritikus fontosságú létesítmény biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését – közölte a Gazprom.

A múlt hét végén Kanada már jelezte, hogy úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

Ugyanakkor a Gazprom közleménye szerint nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából, ezért azt hangsúlyozták, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkozni arról, sikerül-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését.

Olaf Scholz ugyanakkor szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Szerinte Kanada lépése biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására.

Az Északi Áramlaton keresztül leállították a szállításokat hétfőn a terveknek megfelelően a rendes évi karbantartási munkák miatt. A munkálatok július 21-ig tartanak. Ez alatt a tíz nap alatt nem szállítanak gázt a vezetéken keresztül Németországba. Európa attól tart, hogy Oroszország a karbantartás befejeztével nem indítja újra a gázszállítást, ami tovább súlyosbítaná a kontinens energiaválságát.

Az EU-nak súlyos árat kell majd fizetnie az Oroszország elleni szankciókért, mivel idén a kontinens az elmúlt évtizedek legdurvább telét élheti át – mondta Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes szerdán a B1 televíziónak.

„Először is, nekünk, az Európai Uniónak kell megfizetnünk az Oroszország elleni szankciókat. Az igazat megvallva, ezen a télen mindannyian meg fogjuk fizetni az árát, miközben sajnos semmi jele annak, hogy a háború vége közeleg. Kemény tél lesz, talán az elmúlt 40-50-60 év legdurvábbja" – mondta a tévécsatornának.

Kelemen Hunor szerint Ukrajna és Oroszország konfliktusa a vártnál tovább fog tartani, és ez az EU-t is meg fogja terhelni. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megvédte a Nyugat által Moszkva ukrajnai katonai hadjáratára válaszul bevezetett szankciókat, mondván, Európának „nem volt más befolyása".

„Románia földgázszükségletének mintegy 80 százalékát tudjuk fedezni, de körülbelül 2 milliárd köbmétert kell majd a piacon vásárolnunk. Ha ez nem sikerül, akkor bizonyára gondjaink lesznek, de meg vagyok győződve arról, hogy vásárolni fogunk gázt, lesz áramunk, és ez a kompenzáció lehetővé teszi, hogy átvészeljük a telet" - magyarázta.

De nem csak Németországban és Romániában van vészhelyzet. Az olasz kormány háromlépcsős vészhelyzeti tervet készített a gázhiány miatt. Már most is érvényben van az, hogy a közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb a hőmérséklet, nyáron pedig 27 foknál alacsonyabb.

A kormány azonban kész kiterjeszteni ezeket a határértékeket a magánlakásokra és az irodákra is, akár ennél is szigorúbb határértékekkel. A terv olyan további intézkedéseket irányoz elő, mint például a szénerőművek nagyobb fokozatra állítása, az energiaigényes iparágak energiafelhasználásának korlátozása, az éjszakai közvilágítás lekapcsolása és fűtés további korlátozása.

Olaszországhoz hasonlóan Franciaországban is azt tervezik, hogy szükség esetén korlátozzák egyes termelő ágazatok energiafogyasztását. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy ha a helyzet romlik, akkor azokban az ágazatokban, ahol magas az energiaigény arra kérhetnek egyes cégeket, hogy - legalább időszakosan - fogják vissza termelésüket.

Spanyolország sem kivétel, hiszen ott is bevezették a megszorítás egyik formáját. A közhivatalokat télen legfeljebb 19 fokra lehet fűteni, nyáron pedig nem lehet 27 fok alá hűteni.

A fenyegető nyilatkozatok és az elhibázott szankciós politika eredménye, hogy ma már nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, hanem az, hogy lesz-e belőle egyáltalán elegendő – nyilatkozta Hortay Olivér közösségi oldalára feltöltött videójában.

A Századvég Gazdaságkutató energia- és klímapolitika üzletágának vezetője elmondta, a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

Mint kiderült, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

Elmondása szerint június közepén megérkezett a válasz: Oroszország egy technikai hibára hivatkozva elzárta német gázszállításait, és ezt az állapotot egészen a két ország közötti vezeték karbantartásának végéig fenn kívánja tartani.

Moszkva lépése hidegzuhanyként érte Németországot. A legnagyobb lakásbérbeadó cég már félmillió háztartás energiaellátását korlátozta, korábban magabiztos politikusok pedig éppen arra próbálják rávenni a családokat és vállalatokat, hogy önként mondjanak le gázfogyasztásuk egy részéről – magyarázta a szakértő.

Hortay Olivér kifejtette: a probléma egész Európát érinti. Tavaly az EU orosz gázimportjának több mint harmada a német vezetéken keresztül érkezett, és mivel a tagállamok energiapiacai szorosan összekapcsolódnak, a kieső mennyiség a közösség egészében hiányt okoz. A szállítás korlátozása és a teljes leállás lehetősége valamennyi országban új helyzetet teremtett – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet többek között arra is, hogy míg korábban az energiaválság okozta áremelkedés jelentette a fő kihívást, mostanra az ellátás került veszélybe, és az ár másodlagossá vált. Bár szerinte néhány politikus kötelező szolidaritást és központi gázelosztást sürget, a valóságban éppen az ellenkező folyamat zajlik.

Hangsúlyozta: az, hogy holnap mennyi gázhoz lehet majd hozzájutni, teljesen bizonytalanná vált, így versenyfutás kezdődött a tagállamok között.

A szabály a következő: aki képes kellő mennyiségű forrást előteremteni az egyre dráguló gáz megvásárlásához, az fel fogja tudni tölteni a tárolóit és elkerülni a legrosszabbat, az ellátás korlátozását. Aki nem, annak viszont – Németországhoz hasonlóan – családokat és vállatokat kell majd lekapcsolnia a hálózatról, kockáztatva ezzel a gazdasági és társadalmi katasztrófát – összegezte Hortay Olivér.

Klaus Müller szerint az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak

Fotó: Pixabay

Kétségbeesett spórolás

Mint ahogy már arról lapunk korábban beszámolt, július 11-től tíz napig nem kap gázt Németország az oroszoktól az Északi Áramlat–1 vezetéken keresztül, a Gazprom az éves karbantartásra hivatkozik. A német szövetségi parlamentben a képviselők és munkatársaik irodáit és az adminisztrációs részleget télen 22 fok helyett csak 20 fokra szabad felfűteni, nyáron pedig az eddigi 24–26 fok helyett 26–28 fokra lehet állítani a klímát. Hasonló intézkedést vezetne be Saar-vidék állami parlamentje is, csak 20 fokig fűtenének télen, azt viszont még vizsgálják, hogy a 19. századi műemlék épületben ez hogyan valósítható meg.

Németországban a súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert. Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak.

Németország legnagyobb ingatlancége, a Vonovia csökkenti a központi fűtés hőmérsékletét éjszaka, hogy így spóroljon a gázzal. A cég bejelentette, hogy este 11 óra és reggel 6 óra között csak 17 fokra fűtik fel a lakásokat, a nap többi részében viszont nem lesz változás. A fűtés letekerésével akár 8 százalékkal csökkenthet a fűtés költsége a cég szerint.