Európa önmagát bünteti, nem Oroszországot

Magyarországon a krízishelyzet mellett is négy-hat százalék közötti gazdasági növekedés várható, aminek köszönhetően lesz elég forrás a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a fizetésemelések finanszírozására – mondta Deák Dániel politológus.

Az Amerikai Egyesült Államok már biztosan recesszióba süllyed idén és vélhetően Európa jelentős része is így jár. Egyre borúsabbak a kilátások tehát Nyugaton, aminek az oka a háború és az elhibázott szankciós politika – jelentette ki a Magyar Hírlapnak a hét politikai történései kapcsán Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Hozzátette: Európa jelen pillanatban jobban bünteti magát, mint Oroszországot, amit jól mutat, hogy miközben az európai gazdaság válságba került, addig Putyin minden gond nélkül folytatja tovább a háborút Ukrajna ellen, béketárgyalásnak vagy fegyverszünetnek pedig a nyomát sem látni. Pedig – jegyezte meg – elvileg azért vezettünk be szankciókat Oroszországgal szemben, hogy megállítsuk a háborút, de ez az elvárás egyáltalán nem teljesült, csak még inkább elmérgesedett a helyzet és a háború vége még csak meg sem jósolható.

A politikai elemző úgy véli, ebben a nehéz helyzetben fontos, hogy Magyarországot olyan ember vezesse, aki tapasztalt és számos válsághelyzeten átkormányozta már az ország hajóját. Hangsúlyozta, Orbán Viktor egyértelműen ilyen politikus, aki már az első kormányzása idején, 1998 és 2002 között is egy szomszédos háború nehézségeivel küzdött meg miniszterelnökként. A felmérések és az időközi választások eredményei alapján – mutatott rá Deák - az emberek mindezt értékelik, és tudják, hogy ezekben a nehéz időkben nem szabadna az országot egy kormányzásképtelen szétesett baloldalra bízni. Mint fogalmazott, bíztató, hogy Magyarországon a krízishelyzet mellett is négy-hat százalék közötti gazdasági növekedés várható, aminek köszönhetően lesz elég forrás a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a fizetésemelések finanszírozására, így a balliberális kormányokkal szemben most nem kerül sor megszorításokra.

A politológus kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború élelmiszerválságot is okoz a világban, ami fokozza a migrációs nyomást. Az afrikai és közel-keleti országokban ugyanis eddig is komoly probléma volt az élelmiszerhiány, a mostani válsággal ez tovább fokozódik. Deák Dániel szerint ezért is fontos, hogy a kormány bejelentette a határvadász csapatok felállítását, amelyeknek az lesz a feladata, hogy fokozottan védjék hazánk déli határait a várhatóan oda érkező illegális bevándorlók százezreitől. Leszögezte ugyanakkor, hogy a baloldalra ebben sem lehet számítani, amit jól példáz a szomszédos Szlovénia, ahol az új baloldali kormány lebontja a határkerítést és beengedi a migránsokat. Kétségünk sem férhet hozzá, hogy ha április 3-án a baloldal nyert volna Magyarországon, itt is ugyanez csinálnák – vélekedett az elemző.

A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nyár közepére a magyar belpolitika is elcsendesül, a parlament utolsó ülésnapja mellett Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére érdemes lesz figyelni, a kormányfő ugyanis felvázolja Magyarország helyzetét és kibontja a jövőbeli elképzeléseit. Hangsúlyozta azt is, a baloldalon mindeközben tovább folytatódik a már jól ismert folyamat: saját magukkal és belső problémáikkal vannak elfoglalva, több párton belül is elképzelhető pártszakadás, a legnagyobb eséllyel a Jobbikban.

Ha nem indul újra a gázszállítás az Északi Áramlat–1-en, elegendő szén sem lesz a kieső orosz földgáz pótlására.

Augusztus 10-én lép életbe az orosz szénszállításokra vonatkozó uniós embargó. Ha az elvégzett karbantartást követően nem indul újra a gázszállítás az Északi Áramlat–1 vezetéken, nem lesz elegendő szén az orosz földgáz kiváltására – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. 

Bejegyzésében a szakértő rámutatott, amikor az unió elfogadta a szénszállításokra vonatkozó szankciót, még úgy tűnt, hogy az EU-n belüli kitermelésből és más (elsősorban ausztrál és afrikai) forrásokból az orosz import pótolható. Azóta azonban Oroszország korlátozta, majd egy tervezett karbantartás miatt teljesen leállította a Németországba irányuló gázszállításokat, és félő, hogy az ellátás a karbantartást követően sem áll majd vissza. Németország (és más tagállamok) a kieső mennyiség egy részét a szénfelhasználás fokozásával pótolnák, amire azonban már nem elegendőek a korábban tervezett alternatív beszerzési források – tette hozzá.

Közben a szénkínálat is szűkül – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér, megjegyezve, hogy a szén ára az európai piacon tonnánként százharminc dollárról négyszáz dollárra nőtt az elmúlt egy évben.

Ráadásul Oroszország, ahogyan más energiahordozó esetében is, a szénnek is talált felvevőpiacot. India hatszorosára, Kína pedig 55 százalékkal növelte az orosz beszerzéseit. Oroszország még soha nem exportált annyi szenet, mint az előző hónapban: az értékesített volumen negyedét Kína, 11 százalékát India, 8 százalékát Törökország vásárolta meg – mutatott rá a szakértő.