Kövér László: Ez az elmúlt 100 év üzenete

Az, hogy az elmúlt száz évet túlélte a magyarság, azt mutatja, hogy erős, legyőzhetetlen, elpusztíthatatlan és szétzilálhatatlan - erről beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton, a nemzeti összetartozás napján sugárzott interjúban a Hír TV-ben.

Kövér László úgy fogalmazott: ha kibírtuk a világ ezen szegletében az elmúlt több mint ezer évet, akkor van remény arra, hogy a következő ezer esztendőt is kibírjuk.    Rámutatott: a húsz-harminc évvel ezelőtti állapotokhoz képest szervezettebbek, összetartóbbak vagyunk és jobb állapotban vagyunk.
Ez alapvetően az anyaországon múlik - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Szerinte amíg az anyaország gazdaságilag, politikailag - beleértve a nemzetközi politikában kivívott tekintélyt is - erős, addig erősek tudnak lenni a külhoni magyar közösségek is.

A házelnök fontosnak tartotta, hogy a következő négy évben mindent megtegyenek a kormánypártok, hogy Magyarország egy stabil, biztonságos, kiszámítható hely maradjon, és a segítséget is méltán remélhessék tőle a külhoni magyar közösségek.

Kövér László úgy fogalmazott: az a magyar, aki a saját nemzeti önazonosságát, kulturális gyökereit, a nyelvet, a történelemhez, az ősökhöz fűződő tiszteletteljes viszonyulását át tudja adni a gyermekeinek, unokáinak.  

Az Országgyűlés elnöke felidézte, tavaly a cselekvő nemzet éveként hirdették meg a 2022-es esztendőt, de akkor még nem sejtették, hogy ez egészen más értelmet nyer a háború kitörésével.

Amikor cselekvő nemzetről beszélnek, látnak is egy cselekvő nemzetet, amely a koronavírus-járvány miatti problémákat maga után hagyva egy emberként mozdult, hogy a kárpátaljai magyarokon és ukrán embereken próbáljon segíteni. Az Országgyűlés elnöke megindítónak nevezte azt az összefogást, ami jellemzi a magyar közösségeket.

Több mint egymilliárd forint gyűlt össze - folytatta, jelezve, hogy ennek az adománynak inkább az erkölcsi értékét hangsúlyozza. Kiemelte: a nemzeti összefogásnak a kárpátaljai magyarság nem csupán segélyezettje, hanem közvetítője is a magyar nemzet segítségének az ukrán emberek felé.

Ugyanakkor a nemzeti összetartozásnak az ellenzék nem akar a része lenni - mutatott rá, hozzátéve: a magyar baloldal nem tud saját bőréből kibújni, nem tudja saját magát megtagadni, újra és újra előjönnek az internacionalista reflexek, amelyek nem engedik, hogy a cselekvő nemzet részesei legyenek.

Ennek azonban nagy jelentőséget nem tulajdonítana - mondta, megjegyezve, a segítségnyújtást érintő méltatlan kritikák a semmibe vesztek.

Arról, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdését meddig lehet félretenni, azt mondta: lelkiekben nem lehet félretenni, politikailag igen. Nem most van itt az ideje, hogy ezen a témán kezdjenek vitatkozni a hivatalos ukrán politikával, hiába is akarnának, süket fülekre lelnének, és igazolást is nyújtana az ukrán félnek a háború - fejtette ki.

Kövér László megerősítette: Magyarország Ukrajna szuverenitásának, területi épségének az elvitatását elfogadhatatlannak tartja.  

Magyarország egy erős, demokratikus jogállamban érdekelt Ukrajna területén, egy olyan jogállam és demokrácia felépítésében, amely gazdasági értelemben is képes garantálni a polgárainak - beleértve a nemzeti kisebbségeket is - nemcsak a biztonságát, hanem a szülőföldön való boldogulását is - fűzte hozzá.

Ehhez harminc éven keresztül Magyarország minden segítséget megadott Ukrajnának - emlékeztetett, jelezve: azért is szeretnék, ha béke lenne, hogy immár sok tanulsággal a hátuk mögött, újra elő tudják venni higgadtan ezt a kérdést, akár kétoldalú viszonylatban, akár a nemzetközi porondon.

Az ukrán elnök magatartását a világ ámulattal és értetlenséggel figyeli - jegyezte meg, hozzátéve: nem emlékszik, hogy egy segítségre szoruló ország vezetője olyan hangot mert volna megütni, mint amilyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megüt. Aki segítségre szorul, kérni szokott és nem követelőzni, és végképp nem fenyegetőzni - mondta.

A kárpátaljai magyarság jövője kapcsán úgy látta: van ok az aggodalomra, eddig is a legsanyarúbb körülmények között élő magyar közösségnek számított, most az a veszély fenyeget, hogy a háború és következményei fenekestől felforgatja az életüket. Példaként említette, hogy a menekültek nem biztos, hogy vissza tudnak térni a szülőföldjükre.

Magyarnak lenni döntés is - jelentette ki a köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség eseményén, a nemzeti összetartozás napi központi állami rendezvényen szombaton Sátoraljaújhelyen.

Novák Katalin azt mondta: a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. A magyar az magyar s pont.

Ahogy a házasságban is ki kell mondani az igent nap mint nap, úgy a magyarságra is nap mint nap igent kell mondani - fogalmazott.

Az államfő azt mondta, jó lenne, ha egyre több fiatal mondana igent a közös életre, egyre többen mernének házasságot kötni, családot alapítani. Ez így is van, hiszen ma már kétszer annyian kötnek házasságot Magyarországon, mint tíz évvel ezelőtt - tette hozzá.

„Szeretném, ha így lenne a magyarsággal is, nem csak a házasságkötéssel. Szeretném, ha egyre több fiatal merne igent mondani a magyarságra” - közölte Novák Katalin.

Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy egyre többen legyenek, akik akarnak magyarok lenni, ehhez pedig bátorság kell. Felidézte, hogy ezt a bátorságot látta Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, Magyarlapádon a templomszentelésnél és a Magyarvalkón meglátogatott fiatal lelkész házaspárnál.

Arra a kérdésre, hogy mi a dolgunk, hogyan tudjuk megőrizni a magyarságunkat, azt válaszolhatjuk: ismerjük, őrizzük, gyarapítsuk - mondta.

Erről szól a szentendrei Skanzen új, Erdélyt bemutató tájegysége is, a gyarapításról, és megőrzésről. És erről a feladatról, bátorságról, gyarapításról, ismeretről szól a Rákóczi Szövetség három évtizede végzett szolgálata is, amelynek részeként a szövetség nem feledi el, hogy ezekből a találkozásokból lehet a valódi gyarapodás - jegyezte meg.

„A dolgunk nem más, mint ismerni, őrizni, gyarapítani” - nyomatékosította Novák Katalin, hozzátéve: ebben segít az, ha sokat találkozunk, hiszen minél többet találkozunk, annál jobban megismerjük és meg is értjük egymást.

Ha pedig mi, magyarok közelebb jutunk egymás megértéséhez, akkor mások is jobban értenek minket - mondta, jelezve, ezért járt a közelmúltban Varsóban, Berlinben, és ezért utazik Prágába és Bukarestbe is; „segíteni abban, hogy a magyarokat értsék és megértsék”.

Kiemelte: ma ünnep van, a nemzetünk gazdagságát ünnepeljük, de ezt beárnyékolja a szomszédunkban dúló háború. Az ott élő magyarok is veszélyben vannak, és ez ránk is többletfelelősséget ró. Ezért is kell segítenünk, erőt adnunk, mindent megtenni azért, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában is.

A rendezvényen részt vevő Kárpát-medencei fiatalokhoz szólva a köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a feladatunk megőrizni az elmúlt évszázad zivataraiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.