Szlovéniában győzött a baloldal, nyomban eltörölték az árstopot

Szlovéniában nyert a baloldal és el is törölték az üzemanyag-árstopot.

Noha a helyi kormány márciusban itt is befagyasztotta az üzemanyagárakat, az új kormány azonban ezt az intézkedést nem tartotta fent, ennek következményeként azonnal 20 százalékkal lett drágább a gázolaj ára.

Vasárnap Szlovéniában a normál benzin ára mintegy 8 százalékkal, a gázolajé pedig több mint 20 százalékkal emelkedett, miután a kormány megszüntette az árstopot - írja a Portfolio az Euractive információi alapján.

A normál benzin literenkénti ára szolgáltatótól függően 1,617-1,619 euró , az autópályákon pedig akár 1,628 euró is lehet (ma árfolyamon számolva 618-622 forint) . Szombatig 1,503 euró 574 forint) volt a felső határ.

A dízel ára a nagyobb szolgáltatóknál a 1,817-1,824 euró közötti sávba ugrott volt (694-697 forint) , egyes kisebb benzinkutaknál pedig még ennél is magasabb. Ehhez képest szombatig 1,514 euró (578 forint) volt. Ez 20 százalékos drágulást jelent.

Az árakat március közepén maximálták, hogy enyhítsék az energiaárak emelkedését a világpiacokon. A múlt hét végén a kormány azt mondta, hogy az intézkedést nem hosszabbítják meg, mivel a piacok stabilizálódtak. Az árstopot nem ugyanaz a kormány vezette ki, mint amelyik bevezette: április 24-én a Robert Golob által alapított frissen alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) nyerte meg a választásokat, leváltva a a Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot - írj a portál.

Még ki sem hirdették a vasárnapi szlovéniai választások hivatalos végeredményét, a nemzetközi progresszív sajtó máris ezzel próbálja semlegesíteni a magyarországi konzervatív győzelem után megmaradt kellemetlen szájízét. A nemzetikonzervatív-ellenes han-gulatkeltés terén mindig élen járó New York Times most is Janez Jansa vereségét a „szélsőjobboldal”, és az Orbán Viktor-féle „populizmus” bukásának jelentette ki. Ezzel szemben a világsajtót ellepő téves értelmezések eloszlatása érdekében érdemes elgondolkodni Robert Golobnak a választások előtt csak négy hónappal alapított pártja győzelmén.

Először is Janez Jansa politikája nem bukott el, hanem Szlovéniában egy politikai átrendeződés történt. Jansa Szlovén Demokrata Pártja (SDS) vsárnap két mandátummal többet szerzett a választásokon a 2018-as eredményéhez képest, és az egyéni szavazók között is több szavazatot kapott. Ez érvényes koalíciós partnerére, a Matej Tonin vezette kereszténydemokratákra (NSi) is, akik eggyel több mandátumot kaptak. Nem jutott be viszont a parlamentbe volt koalíciós partnere, Marjan Sarec pártja (LMS).

Másodszor pedig sokat segített Golob Szabadság Mozgalom (GS) nevű új pártjának, hogy a baloldali minipártok támogatottsága szinte teljesen összeomlott, többségük kiesett a parlamentből, és az épp hogy csak bekerülő Szociáldemokraták (SD) és a Baloldal (Levica) ugyancsak elvesztette szavazóinak majd felét. Így a korábbi kilenc helyett most csak öt parlamenti párt képviseli a szlovénokat. Janez Jansa maga is úgy értelmezte a választások kimenetelét, hogy a szavazók „megunták” az eddigi ellenzéket, és kisöpörték azt a parlamentből.

A harmadik, kissé váratlan oka a választások eredményének az, hogy Golob meg tudta magának nyerni a keresztény szavazókat. A Blagovest katolikus hírportál cikke úgy fogalmazott, a hívők közt sikert aratott az „új arc” stratégiája, miközben sokan azok közül, akik a vasárnapi miséről egyenesen a választóurnákhoz járultak, nem ismerték Golob választási programját. Amire viszont a keresztény szavazók is vágytak, az egy friss irány volt, „antipolitika”, fogalmazott a katolikus hírportál. Emellett a keresztény hívők közt sokan voltak olyanok is, akik a vég nélküli kormányellenes diák- és civil tüntetések befejezését akar-ták látni, és úgymond a „béke érdekében” a társadalmi megbékélést ígérő jelöltre szavaztak.

Szlovéniában a „friss arcok” választási sikere nem ismeretlen jelenség, említsük csak Zoran Jankovics, Miro Cerar vagy Marjan Sarc példáját. De a tapasztalatok azt mutatják, ezek választási népszerűsége nemigen éli túl az első választási ciklust, és a helyi elemzők közül néhányan Robert Golobnak sem jósolnak hosszabb sikert.

Beavatkozási kísérletek, bolgár minta

„A vasárnapi választások eredményeképp baloldali többség várható az új szlovén parlamentben, élén a szavazatok relatív többségét megszerző balliberális Szabadság Mozgalom párttal” – nyilatkozta lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban a Janez Jansa vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot célzó kampányszerű beavatkozási kísérleteket lehetett tapasztalni, amely Nyugatról érkező támogatás kétségkívül hozzájárult a frissen alakult párt sikeres kampányához.

„E jelenség egyáltalán nem példátlan, nemrégiben Bulgáriában láthattunk hasonlót” – jegyezte meg. Halkó Petra hozzátette, Robert Golob a gazdasági elit, média és civil szervezetek által biztosított hátszél ellenére is koalícióra kényszerül a szociáldemokratákkal, a parlamentben pedig az erős nemzeti ellenzékkel kell majd szembenéznie.

Néhány kivétellel Németországban a legmagasabbak az üzemanyagárak Európában a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis tegnapi jelentése szerint. Az üzemanyag a magyar és a máltai kutakon a legolcsóbb.

A benzin és a gázolaj drágább a német töltőállomásokon, mint Németország legtöbb közvetlen szomszédjánál, amint arról a Destatis az Európai Bizottság és a Szövetségi Kartellhivatal üzemanyagpiaci átláthatósági osztálya (MTS-K) adatai alapján beszámolt. A németországi autósok (április 4-i adatok szerint) átlagban 2,06 eurót fizettek egy liter szuperbenzinért és egy
liter gázolajért egyaránt.

Mint kiderült, Németország közvetlen szomszédainál a szuperbenzin literének ára aznap csak Hollandiában (2,11 euró) és Dániában (2,09 euró) volt magasabb, míg a gázolaj olcsóbb volt, mint Németországban: 2,04 euró Hollandiában és 1,93 euró Dániában.

Kifejtették: a Németországgal határos országokban április 4-én olcsóbbak voltak az üzemanyagok: Lengyelországban a szuperbenzin 1,42, a gázolaj pedig 1,61 euró volt. Ausztriában a szuperbenzin 1,72, a gázolaj 1,84 euró, Luxemburgban a szuperbenzin 1,73, a gázolaj 1,76 euró, Csehországban a szuperbenzin 1,81, a gázolaj 1,93 euró, Belgiumban a szuperbenzin 1,81, a gázolaj 2,02 euró, Franciaországban a szuperbenzin 1,83, a gázolaj pedig 1,89 euró volt, tehát itt is olcsóbban lehetett tankolni, mint Németországban. Svájcra vonatkozóan nem közöltek adatokat.

Felhívták a figyelmet, hogy a benzin és a gázolaj ára a német benzinkutakon április első hetében is jelentősen magasabb volt, mint az ukrajnai háború előtt, bár a szuperbenzin és a gázolaj ára a március második és harmadik hetében mért csúcsértékekhez képest már csökkent. Tehát a háború február 24-i kezdete után az árak jelentős mértékben emelkedtek. Február 21-én, nem sokkal a háború kezdete előtt a szuperbenzin még csak 1,80 euróba, a gázolaj pedig 1,66 euróba került literenként.

A húsvéti ünnepek alatt sok család tervez autóval vagy lakóautóval dél-európai országokba utazni. Az április 4-i adatok szerint az Olaszországba utazók arra számíthatnak, hogy az üzemanyagárak ott valamivel alacsonyabbak lesznek, mint Németországban, a szuperbenzin és a gázolaj literje egyaránt 1,79 euróba kerül. Horvátországban a szuperbenzin 1,68, a gázolaj 1,88 euró. Magyarországon számottevően olcsóbban lehet tankolni, mint Németországban: a szuperbenzin 1,30, a gázolaj pedig 1,42 euróba kerül, Svédországban viszont jóval többet kell fizetni: egy liter szuperbenzin 2,03 euróba, egy liter gázolaj pedig 2,44 euróba kerül.

A Destatis adatai szerint  Magyarországon és Máltán a legalacsonyabbak az üzemanyagárak az EU-ban. A szuperbenzin Magyarországon a legolcsóbb, 1,30 euró literenként, Máltán pedig a második legolcsóbb, 1,34 euró. A gázolaj viszont fordítva, Máltán olcsóbb, 1,21, míg Magyarországon 1,42 euró, az EU-ban a második legolcsóbb. A szuperbenzin Finnországban a legdrágább, 2,15 euró literenként, a gázolaj pedig Svédországban, 2,44 euró literenként.

Emelkedett az orosz gázszállítás a kontinensünkre

A hétvégén a megrendeléseknek megfelelően fokozódtak az orosz gázszállítások Európába a Gazprom közleménye szerint, a Jamal–Európa gázvezeték pedig továbbra is kelet felé, Németországból Lengyelországba szállít gázt. Az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázszállítások tegnap tovább emelkedtek az elmúlt hétvégéhez képest. Az Ukrajnából a Velke Kapusany (Nagykapos) határállomáson keresztül Szlová-
kiába irányuló szállítási kapacitást hétfőn napi 824 ezer megawattóra (MWh) energiatartalomra foglalták le a szlovák TSO Eustream üzemeltető tájékoztatása szerint.