Visszavonulnak az orosz erők Kijev és Csernyihiv térségéből

A kijevi és csernyihivi területekről történő gyors orosz kivonulás után […] teljesen világos, hogy Oroszország egy másik kiemelt taktikát választott: keletre és délre vonul vissza, megtartva az ellenőrzést a megszállt területek nagy része felett, és ott erős állást épít ki

– írta a Telegram közösségi portálon a tanácsadó.

Egy másik helyszínen, a délkelet-ukrajnai ostromlott Mariupol kikötővárosból kimenekített emberek péntek este buszokon a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjába érkeztek – számolt be az AFP francia hírügynökség. A konvoj azokat a mariupoli lakosokat szállította, akiknek sikerült eljutniuk az orosz erők által elfoglalt Bergyanszk városába, ahol a járművekre szállhattak – közölték az AFP-nek az emberek és a tisztségviselők. Amikor megérkeztek Zaporizzsja külvárosába, néhány evakuált sírva fakadt a megkönnyebbüléstől, attól hogy ismét ukrán területen van. Több Mariupolból elmenekült ember az AFP-nek elmondta: 15 kilométert vagy még többet kellett gyalogolnia, hogy elhagyja a várost, mielőtt járművet talált, hogy folytassa útját. Utazásuk 12 órás buszozással ért véget, amely számos ellenőrző ponton keresztül vezetett, mielőtt megérkeztek Zaporizzsjába. Ez az út a háború előtt csak három óráig tartott volna.

Sírtunk, amikor elértük ezt a területet. Sírtunk, amikor az ellenőrző ponton katonákat láttunk ukrán jelzésekkel a karjukon

– mondta újságíróknak az egyik asszony, karján a kislányával. „A házam elpusztult. Láttam a fotókon. A városunk már nem létezik” – tette hozzá.

Az ország délkeleti részén fekvő, a mindkét fél által magáénak követelt Mariupolban továbbra is katasztrofális a humanitárius helyzet. A legfrissebb becslések szerint még mindig mintegy 120 ezer ember rekedt a városban.

Az orosz erők benyomulása után milliók hagyták maguk mögött Ukrajnát, települések váltak lakhatatlanná. A háború a kulturális helyszíneket sem hagyta érintetlenül: az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) eddigi adatai szerint legalább 53 ukrán kulturális helyszín rongálódott vagy semmisült meg a harcok következtében.

Ez most a legfrissebb listánk, noha ez sem teljes körű, szakértőink továbbra is ellenőrzik az ukrán hatóságok által benyújtott számos jelentést

– mondta Ernesto Ottone Ramírez, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese pénteken Párizsban.

Ismertette, a megrongálódott vagy részben megsemmisült kulturális helyszínek között van 29 templom, 16 történelmi épület, négy múzeum és négy műemlék. Öt közülük az ukrán fővárosban, Kijevben található, további öt pedig az ország északi részén fekvő Csernyihivben. A Kijevben lévő két UNESCO-világörökségi helyszínek értesülések szerint nem szenvedtek kárt. Az ukrán fővárosban található a XI. században épült Szent Szófia-székesegyház – amely a legrégebbi teljesen fennmaradt keletszláv keresztény templom –, valamint az ortodox barlangkolostor. Utóbbi építése 1051-ben fejeződött be és a Kijevi Rusz idején az ortodox egyház egyik fontos központja volt. Az észak-ukrajnai Csernyihivet az orosz csapatok elvágták a környező országrészektől. Csernyihiv az ország egyik legrégebbi városa, számos X. és XIX. század között épült templomnak és kolostornak ad otthont. Itt található többek közt a Szent Katalin-templom is, amely már szerepel az UNESCO több mint ötven elpusztult és megrongálódott épületet felsoroló listáján. Ukrajna korábban javasolta a város történelmi jelentőségű belvárosának világörökséggé való nyilvánítását.

Mariupolban egy színházat bombáztak le az orosz erők, Harkiv városában pedig a holokauszt-emlékhely rongálódott meg, miután közelében orosz rakéták csapódtak be.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója már március közepén levélben emlékeztette Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy Oroszországnak kötelessége megvédeni a kulturális örökségeket konfliktusok idején is egy nemzetközi egyezmény alapján. Az ukrán kulturális minisztérium pénteken közölte, a háború kezdete óta mintegy 135 olyan esetet rögzítettek, amikor orosz csapatok semmisítettek meg vagy rongáltak meg ukrán kulturális helyszíneket.

Ezeknek a normáknak bármilyen mértékű megsértése nemzetközi felelősségvonást von maga után az elkövetőkre vonatkozóan

– hangsúlyozta Azoulay.

Hozzátette, az UNESCO szorosan figyelemmel kíséri az ukrajnai kulturális örökségek állapotát. Nem sokkal később Oroszország válaszlevelében arról biztosította a szervezet főigazgatóját, tisztában vannak kötelezettségeikkel és elkötelezettek azok tiszteletben tartása iránt.

Az ukrán hadseregnek Kijev teljes térségéből sikerült kiszorítania az orosz erőket – közölte szombat este Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese. Az ukrán bejelentés szerint a főváros körül mintegy 30 települést sikerült visszafoglalni. Ukrán és nyugati források szerint

egyre több bizonyíték van arra, hogy az oroszok visszavonulnak Kijevtől, és Kelet-Ukrajnába csoportosítják át az erőiket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a visszavonuló orosz csapatok aknákat hagyhatnak hátra lakóházak, elhagyott felszerelések, sőt akár holttestek közelében. Az államfő szerint a visszavonulás nem jelenti azt, hogy enyhülne a háborús helyzet, mert a távolból továbbra is mérhetnek rakétacsapásokat az orosz erők azokra a településekre, amelyeket most elhagytak. Kelet-Ukrajnában pedig heves harcokra lehet számítani – mondta. Az aknákkal kapcsolatos állítását független források nem erősítették meg.

A fővárostól északnyugatra lévő Bucsa településen tömegsírra bukkantak, amelyben 280 férfi holttestét találták meg – közölték a helyi hatóságok.

Sajtójelentések szerint orosz katonák célirányosan kivégezték a férfiakat Bucsa településen. Tarasz Bezerovec ukrán újságíró, politikai elemző a Twitteren azt írta: a 16 és 60 év közötti férfiakat megölték, több megkötözött holttesten fejlövés nyomaira bukkantak. Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy több mint húsz, civil ruhát viselő holttestet látott a város egyik utcáján. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója pedig arról számolt be, hogy ukrán katonák drótok segítségével húzták be civilek holttesteit az utcákról, attól tartva, hogy a halottak közvetlen közelében aknák lehetnek.

Helyiek szerint a távozó orosz katonák több polgári személyt megöltek a városban.

Több ezer embernek sikerült elmenekülnie több, ostrom alatt lévő településről. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes közlése szerint Mariupolból 765 ember távozott szombaton saját járművével, Bergyanszkból pedig csaknem ötszáz embert szállítottak el.