Ukrajna ismét fenyegető hangnemben üzent Magyarországnak

Ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor a következőket kell tennie: hagyjon fel az Európai Unió egységének megroppantásával, támogassa az Oroszország elleni új szankciókat, és nyújtson katonai támogatást Ukrajnának ahelyett, hogy forrásokat bocsátana rendelkezésre az orosz katonai gépezet pénzelésére

– jelentette ki a szóvivő. Nyikolenko azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban, és álláspontjával tönkreteszi az Európai Unió egységét. A szóvivő Orbán Viktor kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik. Kijev ezt az ukrán állammal szemben barátságtalan álláspontnak tekinti – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy cinikusnak tartják azt a magyar felvetést, hogy az oroszok és az ukránok Budapesten tarthatnának béketárgyalásokat.

Oleh Nyikolenko elítélte továbbá, hogy a magyar vezetők vonakodnak elismerni Oroszország felelősségét a Bucsa, Irpiny és Hosztomel városokban elkövetett atrocitásokért. Ez a hozzáállás megerősítheti Oroszországban a büntetlenség érzetét, és akár bátoríthatja is az orosz erőket arra, hogy további atrocitásokat kövessenek el – tette hozzá a szóvivő. Ezeken a településeken az utóbbi napokban több száz civil holttestére bukkantak, akiket az ukrán hatóságok állítása szerint orosz katonák gyilkoltak meg. Oroszország kategorikusan tagadja ezeket a vádakat, és azt állítja, hogy az ukránok megrendezték ezeket a tömeggyilkosságokat.

Nem ez volt az első alkalom, hogy ukrán tisztségviselők, de elsősorban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálattal illeti hazánkat, amiért nem szállítunk fegyvert Ukrajnának.

Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk

− reagált a bírálatokra a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: a magyar kormány számára mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága.

− Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát − hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán, azt is jelezve: reggelre a minisztériumba kérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk

− hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve: a magyar kormány számára mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága.

Ez nem a mi háborúnk, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni

− írta, majd kiemelte: a kormány nem hajlandó kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, „ezért nem szállítunk fegyvereket és nem szavazzuk meg az energiaszankciókat”.

A magyar diplomácia vezetője szerint mindezekről a kérdésekről a magyar emberek vasárnap világos véleményt mondtak és világos döntést hoztak. „Azt gondolom, elég világosat és jól érthetőt” − jegyezte meg.

− Értjük, hogy az ukránoknak más lett volna az érdekük, nem is vitatkozunk velük: nekik az ukrán, nekünk pedig a magyar emberek érdeke az első − fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint 

„egy dolgot viszont nem tudunk szó nélkül hagyni: a magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának!”

Mint leszögezte, „a totalitárius rendszerek kialakításáról, a háborúban való cinkosságról és a magyar emberek akaratának sajnálatosságáról szóló nyilatkozatok elfogadhatatlanok”.

Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát. Mindezek világossá és érthetővé tétele érdekében ma reggelre a Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét

− zárta szavait Szijjártó Péter.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.

Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie

– vélte a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. – A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni Ukrajna keleti részén – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de „a teljes orosz elutasítás” miatt az nagyon nehéznek bizonyul.

Az Európai Unió által csütörtökön Oroszország ellen elfogadott újabb szankciókat illetően Macron azzal vádolta meg a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában a legfőbb kihívójának számító Marine Le Pent, hogy továbbra is kétértelműen viselkedik Moszkvával szemben, miután nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

Tudomásul vettem, hogy a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) az Európai Parlamentben bűnös módon nem jelenik meg, amikor Oroszország szankcionálásáról van szó, ami jól mutatja, hogy egyesek a háború ellenére még mindig kétértelműen cselekednek ezzel az országgal szemben

– mondta a francia elnök.

Az oktatási tárca eközben azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban. Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.