Több mint 500 újabb menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton

Az éjszakát 145 fő töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szombaton az MTI-vel.

Azt írták, a 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket – tették hozzá. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Magyarországra pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5236 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4674-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából indultak – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

Az Ukrajnából érkezők közül a rendőrség 972 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. A végleges okmányok beszerzéséhez nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát – tájékoztatott az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szombaton a Police.hu oldalon, hogy pénteken 613 menekültet fogadtak a fővárosban.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Hozzátették: a Budapestre vonattal az érkezők között 267 gyermek volt. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 49 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

Közölték azt is, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki pénteken Emmanuel Macron francia államfő.

„Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie” – vélte a francia elnök az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

„A Donyec-medencére fogják az erőiket koncentrálni, a következő hetekben nagyon nehéz jeleneteket fogunk megélni” Ukrajna keleti részén

– hangsúlyozta Emmanuel Macron. Emlékezett arra, hogy Franciaország Görögországgal és Törökországgal együtt megpróbált humanitárius műveleteket szervezni a blokád alatt lévő dél-ukrajnai Mariupol városában, de a teljes orosz elutasítás miatt az nagyon nehéz.

Az Európai Unió által csütörtökön Oroszország ellen elfogadott újabb szankciókat illetően Macron azzal vádolta meg a vasárnapi elnökválasztás első fordulójában a legfőbb kihívójának számító Marine Le Pent, hogy továbbra is kétértelműen viselkedik Moszkvával szemben, miután nem támogatja a büntetőintézkedéseket.

„Tudomásul vettem, hogy a Nemzeti Front (a Nemzeti Tömörülés korábbi neve) az Európai Parlamentben bűnös módon nem jelenik meg, amikor Oroszország szankcionálásáról van szó, ami jól mutatja, hogy egyesek a háború ellenére még mindig kétértelműen cselekednek ezzel az országgal” – mondta a francia elnök.

Az oktatási tárca eközben azt közölte, hogy jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban.

Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.

A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekültgyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére.

A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába. A legtöbb ukrán iskolást Nizza és Versailles mellett a Párizshoz közeli Créteil és a nyugati Normandia régió fogadta be.

Több ezer katonát vezényelt az orosz haderő az észak-kelet Ukrajnában található Harkiv közelébe – tudatta helyi idő szerint péntek éjjel az amerikai védelmi minisztérium.

A Pentagon tájékoztatása szerint harmincról negyvenre emelkedett a közeli orosz határ túloldalán, Belgorod mellett állomásozó zászlóaljak száma. Az erősítés pontos létszámát nem közölte az amerikai védelmi tárca, csak azt, hogy ezek az egységek rendszerint 600–1000 katonából állnak.

A Pentagon egyik illetékese szerint az orosz csapatösszevonás célja a kelet-ukrajnai Donbasz térségének elfoglalása. Azt is elmondta, hogy a jelek szerint Oroszország 60 ezer katona mozgósítására készül.

Az illetékes szerint a Donbaszban a terepet az ukrán és az orosz haderő is jól ismeri, mert ott évek óta folyamatos a konfliktus, ezért ádáz küzdelemre lehet számítani.

„Késhegyre menő harc lesz. Ez nagyon ronda és véres is lehet” – fogalmazott a neve mellőzését kérő védelmi minisztériumi tisztviselő.

John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról beszélt, hogy jelentések szerint Moszkva tartalékosok tízezreit mozgósítja annak érdekében, hogy az Ukrajna északi részén elszenvedett veszteségeket követően megerősítse erőit.

Magyarország nem fog fegyvert és katonákat küldeni Ukrajnába, ez egy olyan mandátum, amelyet a magyar nép adott a kormánynak - hangsúlyozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Christiane Amanpour, a hírtelevízió vezető nemzetközi tudósítója és műsorvezetője arról kérdezte az államtitkárt, hogy mivel magyarázható az unióstól eltérő magyar különvélemény ebben a kérdésben.

Kovács Zoltán cáfolta, hogy ez lenne a magyar hozzáállás. Mint mondta, Magyarország nem külön áll, százszázalékban kiáll a NATO és az Európai Unió döntései mellett. Kifejtette: Magyarország nem akarja, hogy belerángassák ebbe a háborúba.

A műsorvezető állításának alátámasztására arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor kormányfő meggyőző választási győzelme után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik. Mi erre a magyarázat? - kérdezte Amanpour.

Kovács Zoltán válaszában azt mondta: érdemes tisztázni a fogalmakat. Az Európai Unió tagállamai számára nincs közös közbeszerzési eljárás a gáz- és olajvásárlásokra, ezért ezekre vonatkozóan Magyarország az Oroszországgal kötött szerződéseknek tesz eleget. Ezek értelmében viszont az csupán technikai kérdés, hogy a magyarok milyen pénznemben fizetnek.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hangoztatta: ez nem jelenti a szankciókra vonatkozó nemzetközi politika megkerülését.

A magyar gazdaság és lakosság 85 százalékban függ az orosz gáztól. Ezt a helyzetet „nem mi alakítottuk ki így, ezt örököltük, minden más megoldás nélkül” - mondta Kovács Zoltán. Hozzátette: jelenleg nincs más megoldás a gáz- és olajbeszerzésekre, annak ellenére sem, hogy Európa más szegleteiből és Ukrajnából is olyan üzenetek érkeznek, hagy fel kell hagyni a jelenlegi gyakorlattal.

Az amerikai műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Magyarországon - az európai uniós véleménnyel azonosulva - úgy látják-e, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával kapcsolatos tervének kudarcot kell vallania?

Kovács Zoltán erre válaszul kifejtette, Magyarország száz százalékban kiáll az EU és a NATO döntései mellett, egyebek között abban is, hogy békét keres. Bármilyen áron, bármiképpen érik el, fegyverszünetnek kell születnie, a lehető leghamarabb - szögezte le.

Becsapódott két orosz rakéta pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk város egyik vasútállomásánál, sokan életüket vesztették és több mint százan megsebesültek - közölte az ukrán állami vasúttársaság. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy az orosz erők követték volna el a támadást, és provokációnak nevezte az esetet.

A vasútállomást jelenleg a háború elől menekülők evakuálására használják. Olekszandr Honcsarenko, Kramatorszk polgármestere azt közölte, nagyjából négyezren - többségében idősek, nők és gyerekek - tartózkodtak az állomáson a rakétacsapás pillanatában, akik az orosz támadások elől menekülnek Ukrajna biztonságosabb régióiba, miután a Donyeck megyei ukrán vezetés erre szólította fel a lakosságot. Kramatorszk a megye ukrán ellenőrzés alatti részében van. Két rakéta csapódott be az állomásba, az egyik közvetlenül az ideiglenesen létrehozott vasúti váróterembe. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddig 39 halálos áldozatról tud, köztük négy gyermekről.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó később közölte, hogy ötvenre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma, köztük öt gyermek is életét vesztette. Hozzátette, hogy jelenleg 98 sebesültet - köztük 16 gyermeket és 46 nőt - ápolnak kórházban.

Ukrán elemzők szerint az orosz erők azért Tocska-U típusú rakétarendszert használtak a támadáshoz, mert ilyen fegyverzete egyaránt van az ukrán és az orosz hadseregnek. Ez alapján valószínűsítik, hogy Moszkva az ukrán fegyveres erőket fogja megvádolni a támadással.

Pavlo Kirilenko a támadás utáni első nyilatkozatában azt mondta, az oroszok „pontosan tudták, mire céloznak, pánikot és félelmet akartak kelteni, és a lehető legtöbb civil lakossal végezni”. A kormányzó az interneten egy fényképet tett közzé, amelyen holttestek láthatók bőröndök és egyéb csomagok halma mellett. Egy másik fotón mentőegységek tüzet oltanak.

A Reuters hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni a kramatorszki támadásról és az áldozatok számáról szóló híreket, illetve a Kirilenko által közzétett fotók hitelességét.