Mit tekint a Kreml Ukrajnában elsőrendű feladatnak?

Kiemelt feladatnak nevezte az ukrán nacionalista zászlóaljak megsemmisítését pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. 

A legfontosabb dolog az, hogy felszabadítsuk (Ukrajnát) ezektől a nacionalista zászlóaljaktól. A hadművelet folyamatban van, és a felállított feladatok jól ismertek. Ezeket teljesíteni kell és teljesülni is fognak. Ne legyenek kétségek

– mondta a Kreml szóvivője. Peszkov hozzátette, hogy ahol a nacionalista zászlóaljak nem ejtenek túszul civileket, ahol ezek a nacionalista zászlóaljak nem lőnek szét szociális létesítményeket, házakat, ott helyreáll a békés élet, ahol viszont ilyen különítmények vannak, ott ádáz harc folyik, és ott meg kell semmisíteni őket. 

Kérdésre válaszolva a szóvivő azt mondta, Vlagyimir Putyin elnök nem tervezi, hogy a Moszkva rakétacirkáló elvesztésével kapcsolatban külön tanácskozást hívjon össze, vagy hogy a közeljövőben Szevasztopolba látogasson. A hadsereg hatáskörébe utalta a hadihajó megsemmisüléséhez vezető tűz okainak megnevezését. A TASZSZ pénteken saját értesülésére hivatkozva azt írta, hogy a Moszkva legénységét Szevasztopolba szállították.

Az orosz fővárosban pénteken sajtótájékoztatót tartott a legnagyobb ukrán ellenzéki parlamenti párt, az Ellenzéki Platform – Az Életért társvezetőjének, az Ukrajnában fogva tartott Viktor Medvedcsuk képviselőnek a felesége. Okszana Marcsenko közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem reagált a férje szabadon bocsátását sürgető kérésére.

Mint mondta, nem tud a férje hollétéről, ami lehetetlenné teszi az őt megillető jogi védelem és orvosi felügyelet biztosítását. 

Marcsenko szerint Medvedcsuk egyetlen napra sem hagyta el Ukrajna területét. Elmondta, hogy a semmi miatt el nem ítélt politikus ellenzéki családjának ukrajnai vagyonát minden határozat nélkül elkobozták. Felhívta a figyelmet arra, hogy a belügyminiszter-helyettesi nyilatkozat szerint a férjéből kiverni akarják a tőle várt vallomást.

Közölte: bízik benne, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök, akihez szintén segítségért fordult, képes lesz közbenjárni a férje szabadon bocsátása érdekében. Medvedcsuk őrizetbe vételéről kedden tett bejelentést Zelenszkij, aki arra tett javaslatot, hogy az ukrán állampolgárságú politikust a Mariupolnál elfogott ukrán hadifoglyokra cseréljék ki.

Marcsenko azt mondta, hogy már több hete nem tudott kapcsolatba lépni a férjével, amiből moszkvai sajtókommentátorok azt a következtetést vonták le, hogy az Ukrajnában hazaárulással vádolt és oroszbarátként megbélyegzett politikust már huzamosabb ideje fogva tarthatják. Vlagyimir Putyin orosz elnök Medvedcsuk egyik lányának a keresztapja.

Mi történt a Moszkva cirkálón?

Lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett az orosz fekete-tengeri flotta Moszkva cirkálója, a legénységet evakuálták − közölte csütörtökre virradóra az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a tűz okait vizsgálják.

Makszim Marcsenko, Odessza ukrán megye kormányzója azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el.

A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg. 

A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a fekete-tengeri flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P–1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Újabb kéréssel fordult a Nyugathoz Volodomir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy helyezze Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára – közölte pénteken a Washington Post című amerikai lap. A Washington Post a két államfő telefonbeszélgetéséről tudomással bíró forrásokra hivatkozva megjegyezte, hogy Biden ugyanakkor nem kötelezte el magát semmiféle intézkedés mellett. Az említett amerikai lajstromra olyan országok kerülhetnek fel, amelyek ismételten támogatást nyújtottak nemzetközi terrorizmusnak minősülő cselekményekhez.

Jelenleg négy ország szerepel a listán: Irán, Észak-Korea, Szíria és Kuba.

Andrij Nebitov kijevi rendőrfőnök pénteki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a legfrissebb adatok szerint több mint 900 civil holttestét találták meg a fővárosi régióból visszavonuló orosz csapatok nyomán. Rendőrségi adatokra hivatkozva elmondta, hogy az emberek 95 százalékával lövések végeztek. „Ebből arra következtetünk, hogy az orosz megszállás alatt az embereket egyszerűen agyonlőtték az utcákon” – hangoztatta Nebitov, hozzátéve, hogy naponta találnak újabb halottakat a törmelék alatt vagy tömegsírokban. „A legtöbb áldozatot Bucsában találtuk, ahol több mint 350 holttestet számoltunk össze” – tette hozzá a kijevi rendőrfőnök. Vitalij Kim, a Mikolajiv megyei katonai-polgári adminisztráció vezetője szerint az azonos nevű megyeszékhely elleni orosz tüzérségi támadásban öten vesztették életüket. Mint azt Telegram-oldalán írta, az orosz csapatok repeszlövedékeket használtak.

A keleti Harkiv városa elleni tüzérségi támadás hét ember életét követelte és harmincnégyen megsebesültek

– ismertette a helyi katonai-polgári adminisztráció vezetője.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint a nap folyamán 2864 civilt sikerült kimenekíteni humanitárius folyosókon az ostromlott térségekből. Mint mondta, a déli Mariupol városát 363 polgári személy volt képes elhagyni saját járművén. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken este közölte, hogy Ukrajna 13 milliárd jen támogatást kap Japántól, illetve további 500 millió kanadai dollárt az ottawai vezetéstől. „Ezek a források elsődleges szükségleteink fedezésére szolgálnak. Mindenkivel, aki segíteni tud, tárgyalunk” – húzta alá. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere pénteken az ukrán fővárosba látogatott, ahol Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel találkozott. Hidalgo Párizs díszpolgára címet adományozta az egykori nehézsúlyú ökölvívó-világbajnoknak.

Attól tart az Egyesült Államok, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket fog bevetni az ukrajnai háborúban, noha „kézzelfogható bizonyítékot” ez idáig nem találtak. Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása pedig tovább növeli a feszültséget: Moszkva bejelentette, ha erre sor kerül, nukleáris fegyverekkel és hiperszonikus rakétákkal erősítik meg nyugati határaikat, beleértve a Lengyelország és Litvánia közötti kalinyingrádi területet.

– Tekintettel az orosz katonai kudarcokra, valamint az orosz vezetés esetleges kétségbeesettségére, nem vehetjük félvállról a taktikai (kisebb hatóerejű – a szerk.) nukleáris fegyverek lehetséges igénybevételének a veszélyét

– mondta William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója.

Hozzátette, hogy eddig nem találtak „kézzelfogható bizonyítékot” arra, hogy Moszkva ilyen típusú fegyverek használatára készülne. Ugyanakkor Burns kijelentette, hogy az orosz nukleáris katonai fejlemények nyomon követése jelenleg a CIA „egyik legfontosabb feladata”. Noha az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvereket is alkalmazhat Ukrajnában, az atomfegyverek potenciális veszélyeiről eddig csak kevés hivatalos állásfoglalás született. A CIA első embere emlékeztetett, Joe Biden amerikai elnök el kívánja kerülni a további eszkalációt. Ennek fényében Washington nem kíván repüléstilalmi zónát kialakítani Ukrajna fölött, és nem támogatja többek között Lengyelország azon tervét sem, hogy Kijevnek vadászrepülőgépeket adjanak.

Vlagyimir Putyin még februárban nagy riadalmat keltett azzal, hogy „a legmagasabb készültségbe” helyezte az orosz nukleáris erőket, bár a lépés inkább jelképes üzenet volt, mint valódi fenyegetés.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke korábban világossá tette, hogy Oroszország vagy szövetségesei létét fenyegető támadás esetén nem haboznának bevetni a nukleáris fegyvereiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháborút atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont leszögezte, nem gondolkodnak atomfegyverek bevetésén. Szakértők is egyetértenek abban, hogy nagyon alacsony egy nukleáris háború kirobbanásának az esélye.

Mindeközben Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása tovább növelte a feszültséget.

– Így szó sem lehet többé a Balti-tenger atommentes státusáról. Az egyensúly helyreállítása elengedhetetlen

– szögezte le Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke.

A volt orosz államfő szerint Stockholm és Helsinki NATO-csatlakozása nem hagyna más utat Moszkvának, minthogy nukleáris fegyverekkel és hiperszonikus rakétákkal erősítse meg a szárazföldi, haditengerészeti és légierejét a Balti-tengeren. Oroszország kalinyingrádi területe Lengyelország és Litvánia között fekszik, ahova 2018-ban már telepítettek Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Ezek nukleáris töltetek hordozására is alkalmasak, hivatalos hatótávolságuk 500 kilométer, amely megegyezik a Kalinyingrád és Berlin közötti távolsággal. – Épeszű ember nem akarna megnövekedett feszültséget a határainál, hiperszonikus rakétákat és hadihajókat az otthonától gyakorlatilag karnyújtásnyira. Bízunk északi szomszédaink józan eszében – zárta gondolatát Medvegyev.