Mi történik most az orosz-ukrán háborúban?

Elsüllyedt az orosz Fekete-tengeri Flotta lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett Moszkva nevű zászlóshajója.

Az orosz védelmi tárca tájékoztatása szerint a hajó egy viharban süllyedt el, amikor egy kikötőbe vontatták javításra. A cirkáló legénységét - sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt - a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel.

Makszim Marcsenko, az ukrán Odessza megye kormányzója korábban azt mondta, hogy a Moszkvát két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajó elleni cirkálórakéta találta el. A Reuters hírügynökség szerint az állítást az ukrán védelmi minisztérium nem erősítette meg.

A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P-1000 Vulkan típusú rakéták számára. 2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.

Az ukrán vizeken veszteglő tengerészek jelentős részének sikerült elhagynia az országot

Korábbi jelentések szerint az ukrajnai háború miatt mintegy ezer tengerész rekedt az ukrán partok mellett horgonyzó hajókon, amelyek kereszttűzbe kerültek a többi között az ostromlott Mariupol városának kikötőjében.Becslések szerint tengeri aknák veszélye miatt csaknem száz hajó nem tudta elhagyni a térséget. A fedélzeten veszteglő matrózok helyzete egyre tarthatatlanabbá vált, mert vészesen fogyott a tartalékuk élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és egyéb alapvető szükségleti cikkekből.
Fabrizio Barcellona, a több mint húsz hajózási szakszervezetet is képviselő ITF egyik tisztségviselője szerint a tengerészek nagy része már el tudta hagyni a térséget szárazföldi úton Lengyelország, illetve Románia felé. Hozzátette, hogy legalább húsz ország – a többi között India, Szíria, Egyiptom, Törökország, Fülöp-szigetek, Banglades, Ukrajna és Oroszország – állampolgárairól van szó.
A Fülöp-szigeteki munkaügyi minisztérium például 371 hazatért állampolgáráról számolt be hozzátéve, hogy 15-en maradtak Ukrajnában.Barcellona szerint a háborús veszély miatt „egy kis számú” tengerész még mindig nem tudott hazatérni. Az ILO egyik szóvivője megerősítette, hogy néhányan a hajók fedélzetén rekedtek.

Biden: Hamarosan döntés születhet magas rangú kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről

Most fogjuk meghozni a döntést– fogalmazott az elnök, majd viccelődve azt kérdezte az egyik újságírótól:Készen állsz az indulásra?.Arra a kérdésre, hogy ő maga készen állna-e arra, hogy elinduljon Ukrajnába, Biden igennel válaszolt, de nem erősítette meg, hogy ez valóban a tervek között szerepelne.
Később az Air Force One, az amerikai elnöki különgép fedélzetén az újságírók ismét rákérdeztek Biden félreérthető megjegyzésére, azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivő-helyettese azt mondta, hogy nincs ilyen terv.Még tárgyalunk, mielőtt meghozzuk a döntést. Mint tudják, rendszeresen, minden nap tartjuk a kapcsolatot Kijevvel, az ukrán kormánnyal– tette hozzá.
A helyzetet ismerő forrásokra hivatkozó sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter látogat majd Ukrajnába, de – mint mondták – kicsi a valószínűsége, hogy Biden vagy Kamala Harris alelnök oda utazzon.
Az amerikai sajtó beszámolói szerint a tisztségviselők Boris Johnson brit miniszterelnök múlt heti kijevi látogatása után kezdtek tárgyalni arról, hogy küldjenek-e magas rangú tisztségviselőt Ukrajnába.Ha ez valamikor megtörténik, akkor meg kell győződnünk arról, hogy csakis nagyon biztonságos körülmények között kerülhet rá sor– mondta egy csütörtöki interjúban Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra biztatta a világ vezetőit, látogassanak el Kijevbe, hogy lássák az orosz invázió okozta pusztítást. Az elmúlt héten Johnson brit miniszterelnökön kívül Karl Nehammer osztrák kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is meglátogatta a kelet-európai országot.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfőn azt mondta: a kormány jelenleg nem tervezi, hogy az Egyesült Államok elnöke Ukrajnába utazzon.Biden utoljára alelnökként, 2017 januárjában járt Kijevben, amikor még Petro Porosenko volt Ukrajna elnöke. 

Az ukrán elnök ismét Magyarországot és Németországot bírálta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „más népek véráldozata árán” kereskednek azok az európai országok, amelyek nem hajlandók támogatni az orosz nyersolajexport tilalmát. Az ukrán államfő Kijevben nyilatkozott a BBC brit közszolgálati médiatársaság tudósítójának, 

és az interjúban bírálóan szólt Magyarországról és Németországról is.

Arra a kérdésre, hogy miként dolgozza fel azt a tényt, hogy Európa naponta egymilliárd dollárt fizet Oroszországnak a nyersolaj- és a földgázimportért, miközben Ukrajna a háború kitörése óta összesen egymilliárd dollárnyi katonai segélyt kapott Európától, Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna nem érti, hogy „miként lehet vérontás árán pénzt keresni, de sajnálatos módon egyes európai országok éppen ezt teszik”. Kijelentette: az ukrán kormány tudja, hogy az orosz nyersolaj embargója az egyik olyan kulcsfontosságú ügy, amely elé Németország és Magyarország akadályokat gördít. – Beszélnünk kell ezekkel az országokkal arról, hogy miként lehetséges több, egymástól eltérő hozzáállás az olajembargó kérdéséhez az Európai Unión belül – fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban. Hozzátette: Ukrajna néhány barátja és partnere megérti, hogy most más idők járnak, és immár nem az üzletről, a pénzről van szó, hanem a túlélésről.

Elmondta: a háború előtt beszélt Angela Merkel akkori német kancellárral, akinek azt mondta, hogy ha Ukrajna ellen teljes körű invázió indul, akkor az orosz hadsereg Lengyelországba is behatol és ezután Németország határánál lesz.– Ha ez megtörténik, akkor is azt mondja majd a népének, hogy ez is rendben van, hiszen csak üzletről van szó? –  idézte a volt német kormányfőnek feltett kérdését az ukrán elnök.

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajnának még több fegyverre van szüksége, mivel a fegyverszállítmányok nem érkeznek elég gyorsan ahhoz, hogy vissza lehessen verni az orosz támadást.

– Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és néhány európai ország igyekszik segíteni, de e segítségre még hamarabb és még gyorsabban szükségünk van; a kulcsszó az, hogy most – fogalmazott az ukrán államfő.

Volodimir Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban több tízezren veszthették életüket. Hozzátette: az ukrán kormánynak értesülései vannak arról is, hogy sokan eltűntek a város lakói közül. – Tudjuk, hogy okmányaikat kicserélték, orosz útlevelet adtak nekik és mélyen Oroszország területére vitték őket, egyeseket táborokba, másokat városokba. Senki nem tudja azonban, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, senki nem tudja, hogy közülük hányat öltek meg – mondta az ukrán elnök. Zelenszkij szerint az orosz hadsereg által Mariupolban, valamint egyes kijevi elővárosokban, köztük Bucsában elkövetett atrocitások szűkítik a béketárgyalások lehetőségét Moszkvával.

Háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és kijelentette: Bucsában tett múlt heti látogatásának végén semmi mást nem érzett az orosz fegyveres erők iránt, csak gyűlöletet. 

Az ukrán elnök védelmébe vette a háború előtti politikáját, mindenekelőtt azt, hogy az ukrán kormány annak idején folyamatosan nyugalomra intette a lakosságot. Zelenszkij kijelentette: a kormány a háttérben már akkor is fegyverszállítási megállapodásokról tárgyalt, és arra összpontosította a figyelmét, hogy ne törjön ki olyan pánik, amely az ukrajnai bankok megrohanásához és az ukrán gazdaság destabilizálásához vezethetett volna. – Ez volt Oroszország célja, és nemcsak Oroszországé, de nem hagytuk, hogy ez megtörténjen – fogalmazott az ukrán elnök a csütörtöki BBC-interjúban. 

Elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán kormány sem számított teljes körű orosz invázióra.