Szijjártó Péter: Magyarország kizárólag humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának

Boris Johnson brit kormányfővel tartott kétoldalú megbeszélést kedden Londonban Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háború ügyében a Johnson által összehívott V4-brit csúcsértekezlet keretében. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter is. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a reptérről jelentkezett be közösségi oldalán.

Szijjártó Péter világossá tette, hogy Magyarország kizárólag humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, nem küld katonákat, nem szállít és nem is enged át fegyvereket a területén.

Elmondta, az a legfontosabb, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból. Világossá tette, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök is, hogy Magyarország elítéli a háborút, de azt nem fogják hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban világossá tette, hogy Magyarország nem küld katonákat és nem szállít fegyvereket Ukrajnába, sőt azt sem engedi, hogy a területén keresztül vigyenek fegyvereket közvetlenül az Oroszország által megtámadott államba – hangsúlyozta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter azt követően nyilatkozott, hogy Londonban megtartották a visegrádi négyek miniszterelnökeinek és Boris Johnson brit kormányfőnek a csúcstalálkozóját, majd a magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszélést is folytatott a brit kormányfővel.

A visegrádi négyek egytől egyig a békében érdekeltek, segítséget is nyújtanak Ukrajnának, azonban mindegyikük másféleképpen.

A többi V4-es állam vagy fegyvert szállít, vagy átengedi a fegyverszállítmányokat, míg

a magyar kormány az ország történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében nyújt segítséget, és kizárólag humanitárius segítséget ad – közölte Szijjártó Péter.

A miniszter hangsúlyozta: elfogadják, hogy más államok eltérően gondolkodnak a kérdésről, de nekik a legfontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonságának megőrzése. A cél, hogy Magyarország ne keveredjen bele a konfliktusba – nyomatékosította, megjegyezve, hogy ezt Orbán Viktor kedden elmondta a partnereinek.

Szijjártó Péter hozzátette:

azt is meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát. A magyar kormány nem támogat olyan szankciós intézkedéseket, amelyek veszélybe sodornák az ország energiaellátását – emelte ki.

Ha nem érkezik orosz földgáz Magyarországra, akkor „nem lesz fűtés, nehéz helyzetbe kerül az ipar“, ha pedig nem épül tovább a Paksi Atomerőmű, akkor négyszeresére nő a rezsiköltség – sorolta. A miniszter közölte, hogy szerdán Szerbiába mennek tárgyalni.

A gazdasági szankciókat mindenki megszenvedi egész Európában, Magyarország sem kivétel. Mi elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a V4–brit csúcstalálkozót követően.

A V4-es miniszterelnökök és a brit miniszterelnök csúcstalálkozóját kétoldalú magyar-brit találkozók követtek Londonban. A miniszterelnök elmondta, hogy a háború témája minden más témát elsöpört.

„Az világos, hogy mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a háború minél hamarabb és tárgyalásos úton lezáruljon. Mind ők, mind mi minden erőfeszítést meg fogunk tenni a következő hetekben, hogy a béke helyreálljon”

– nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, hogy a gazdasági szankciók hatásairól is egyeztettek, „ezeket mindenki megszenvedi egész Európában, Magyarország sem kivétel”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a szankciók további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és a gázszektorra aránytalanul nagy terhet jelentene Magyarország számára.

Ezért világossá tette, hogy Magyarország elítéli Oroszország fegyveres támadását, elítéli a háborút is,

„de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”.

„Ezeket a szankciókat az olaj és a gáz területére nem szabad kiterjeszteni. Magyarországra a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka pedig gázzal fűt, gáz és olaj nélkül egyszerűen nem működik a magyar gazdaság” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Moszkva időközben újabb humanitárius tűzszünetet hirdetett, hogy a támadás alatt álló városokban élő civilek elhagyhassák a településeket – jelentette orosz forrásokra hivatkozva a BBC.

A menekülésre kialakított folyosókat helyi idő szerint 10 órától (magyar idő szerint 8 óra) nyitják meg Kijev, Csernihev, Szumi, Harkiv és Mariupol lakói előtt. Ez a harmadik alkalom, hogy Moszkva tűzszünetet hirdetett, eddig nagyrészt sikertelenül.

Kedden ukrán illetékesek közölték, hogy 5000 embert sikerült evakuálniuk Szumiból, a Csernyihivben élők hasonló kísérlete azonban kudarcba fulladt, mert Oroszország folyamatosan lőtte a lakosok kimenekítésére szánt területeket.

Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre – jelentette az AP hírügynökség.

„Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!” – írta Telegram-oldalán Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.

A TASZSZ hírügynökség idézett kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt, aki azt mondta: az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.

Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.

„Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem”

– szögezte le Zelenszkij a helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.

„Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni” – jelezte aggodalmát.

Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat. Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna.

„Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett”– hangoztatta Zelenszkij. Műsorvezetői kérdésre felelve az ukrán elnök elmondta: Putyinnak párbeszédet kellene kezdenie, és fel kellene számolnia azt az információs buborékot, amelyben él.

A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát.

„A szövetség tart a vitás kérdésektől és az összeütközéstől Oroszországgal” – mondta. Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért.

Egy 2019-es alkotmánymódosításnak köszönhetően az egykori szovjet köztársaság deklarált célja csatlakozni a NATO-hoz. Egy másik, a Telegram-csatornáján nyilvánosságra hozott felvételben Zelenszkij bírálta a nyugati országok be nem tartott ígéreteit.

„Tizenhárom napja hallgatjuk az ígéreteket” – hangsúlyozta arra utalva, hogy Vlagyimir Putyin február 24-én adott parancsot Ukrajna megtámadására. „Tizenhárom napja mondják, hogy segítenek nekünk az égben, hogy lesznek repülőgépek, hogy leszállítják őket” – tette hozzá.

Jelezte: felelősség terheli azokat, akik tizenhárom napja képtelenek döntést hozni a Nyugaton, és akik nem biztosították az ukrán légteret az orosz támadások láttán. Megjegyezte: az emberségességnek győzedelmeskednie kell a félelem felett.

Zelenszkij napok óta azt követeli, hogy a Nyugat hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Kérését eddig mind az Egyesült Államok, mind a NATO határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy az közvetlen katonai konfliktusba sodorná őket Oroszországgal.

Putyin szombaton leszögezte: a zóna létrehozása felérne a fegyveres konfliktusban való részvétellel.

Az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy legalább huszonegyen vesztették életüket hétfőn orosz légicsapásokban az orosz-ukrán határ közelében található Szumiban.