POLITIK
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba.
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon.
Stoltenberg és Duda kedden a közép-lengyelországi Lask városa mellett működő légibázisra látogatott, és ott tartott sajtótájékoztatót.
A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását és lengyelországi repülőterek igénybevételét tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. „Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe” – jelentette ki.
Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese.
A lengyel sajtó kedden ukrán forrásokat idézett, melyek szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását.
Duda elmondta: a tárgyalásokon az ukrajnai háborún kívül a NATO keleti szárnyának megerősítéséről is egyeztettek. Bejelentette: az európai biztonság, és a NATO keleti szárnyának megerősítéséről az észak-atlanti szövetség júniusi madridi csúcstalálkozóján döntenek.
Stoltenberg kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök a brutális és teljesen indokolatlan ukrajnai invázióval lerombolta az európai békét. Elfogadhatatlannak nevezte Oroszország cselekedetét, melyet, mint hozzátette, Fehéroroszország tesz lehetővé.
Szorgalmazta az orosz erők azonnali visszavonását Ukrajnából, valamint azt, hogy Oroszország jóakaratának bizonyítékaként térjen a diplomácia útjára. A NATO főtitkára megerősítette, hogy a NATO kiáll az észak-atlanti szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. „Védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét” – húzta alá.
Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök keddi videónyilatkozatában. Ne mi magyarok fizessük meg a háború árát!" - hangsúlyozta. Úgy értékelt: történelmünkből „túl jól ismerjük” a háború következményeit, ezért nem sodródhatunk bele egy fegyveres konfliktusba.
Szomszédunkban háború zajlik – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára délután felkerült videóban. Hozzátette: a biztonságunkat fenyegető kihívással eltökélten és egységesen kell szembe szállnunk, ahogyan a koronavírus és az azzal járó gazdasági válság idején is tettük.
A kormányfő hangsúlyozta: ma erősebbek vagyunk, mint korábban, a szövetségeseinkkel közösen képesek vagyunk megőrizni a biztonságunkat. Hozzátette: meg kell védeni a magyar gazdaságot is, fékezni kell az energiaárak emelkedését. „Ne mi magyarok fizessük meg a háború árát!” – hangsúlyozta. Úgy értékelt:
történelmünkből „túl jól ismerjük” a háború következményeit, ezért nem sodródhatunk bele egy fegyveres konfliktusba.
Ebből a háborúból ki kell maradnunk – szögezte le. Ugyanakkor segíteni kell azoknak a magyaroknak és ukránoknak, akik otthonukat hátrahagyva a háború elől menekülnek.
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki azért, hogy az elmúlt napokban „egy emberként mozdult meg az ország” és segített a bajbajutottakon.
Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.
Az elnök elmondta: az Európai Uniónak és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét.
„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” – húzta alá beszédében a bizottsági elnök.
Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.
Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára,
azonban – tette hozzá – a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak. „Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” – hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést – 500 millió eurót – arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.
Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni.
Felhívta a figyelmet, hogy
az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek.
„Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán” – hangsúlyozta. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: „a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”.
Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.
Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.
„Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” – fogalmazott. Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz – tette hozzá.
Zelenszkij hangoztatta:
az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül.
Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára – hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen.
„Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett” – tette hozzá az ukrán elnök.
Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió – mondta. „Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában” – fogalmazott.
Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé,
illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett – tette hozzá.
Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. „Együtt kell szembenéznünk a jövővel” – fogalmazott.
Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis – mint fogalmazott – „agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában”.
Ripost hírek
