
Novák Katalin jelölése köztársasági elnöknek friss szelet hozott a magyar politikába és nagyobb közéleti szerepvállalásra biztatja a fiatal nőket - írta a Die Tagespost című német katolikus hetilap a csütörtöki számában.
A lap a politikus pályafutását bemutató írásában kiemelte, hogy Novák Katalin „fontos hidat képez” Magyarország európai partnerei felé, hiszen „stabil kommunikációs csatornákat” alakított ki Németországban és Franciaországban, szakértelemével, alapos tudásával és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerével „tiszteletet és elismerést” vívott ki.
A többi között hozzátették, hogy Novák Katalin Orbán Viktor miniszterelnök „legszűkebb köréhez tartozik” és a Forbes Barométer szerint 2020-ban és 2021-ben is a legbefolyásosabb nő volt a magyar közéletben.
Családügyi államtitkárként végzett munkájáról azt írták, hogy Novák Katalin „az ország családpolitikájának alakítójává és barátságos arcává vált”. Kifejtették, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége ugyan több gyermeket szeretne, de gyakran csak nagyon későn vállalnak gyermeket vagy döntésüket befolyásolják anyagi megfontolások. Azonban az Orbán Viktor vezette kormány felismerte ezt a dilemmát és azt az „előrelátó stratégiát” követi, hogy „a demográfiai változás ellen nem a migrációval, hanem a születésekkel kell fellépni”.
A célok megvalósítása elsősorban Novák Katalin feladata volt és erőfeszítései „látható sikerhez” vezettek, így például a házasságkötések száma megduplázódott, az abortuszok száma pedig 40 százalékkal csökkent 2010 óta - mutatott rá a Die Tagespost.
Mint írták, Novák Katalin az elnökválasztáson minden bizonnyal legyőzi az egyesült ellenzék „exbankár” jelöltjét és személyében „egy új, fiatal, női arc kerül az ország élére”, aki a „határozott fellépésével”, nyelvtudásával és tartalmi kérdésekben is megmutatkozó „szuverenitásával” ismertebbé és rokonszenvesebbé teheti Magyarországot. Ez a Magyarországról szóló „negatív nemzetközi tudósítások” miatt különösen fontos politikailag.
Novák Katalin azt szeretné, hogy jelölése azt is üzenje a fiatal nőknek, hogy érdeklődjenek a politika iránt, bízzanak magukban és higgyenek a munka és a család összeegyeztethetőségében - írta a Die Tagespost, hozzátéve: Novák Katalin személyében „a magyarok egy olyan személyiségre leltek, aki hitelesen képviseli az ügyeiket és gondolkodásmódjukat”.
„Feltételezhető, hogy Novák Katalin a rá jellemző lendületet és ékesszólását köztársasági elnökként is meg fogja mutatni” - emelte ki a német katolikus hetilap.
Kövér László: Nincs alkalmasabb jelölt az államfői posztra Novák Katalinnál
Kövér László azuzlet.hu portálon szerdán megjelent interjúban úgy fogalmazott: önmagában is megtisztelő volt számára, hogy voltak olyanok, akik erre a pozícióra alkalmasnak tartották.
A köztársasági elnöki megbízatás azonban nem egy jutalom, amire a kiválasztott rászolgált, hanem annak a reménynek és bizalomnak a kifejeződése, hogy az adott történelmi pillanatban az adott személy tűnik megfelelőnek arra, hogy a pozíciójában a legtöbbet tudja tenni a közösségért - fogalmazott az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: itt és most Novák Katalinnál alkalmasabb jelöltet nem tud mondani.
Kitért a jelölt személyiségére, arra, hogy három gyermekének „tisztességes nevelése” mellett olyan teljesítményt tett le a politikában, illetve az államigazgatásban az asztalra, amely „fölhívta a figyelmet a tehetségére, szorgalmára, munkabírására”.
Nemzetközi színtéren is ismert és már elismert: erre a francia és a lengyel állami kitüntetése a bizonyíték, továbbá beszél négy nyelven. Novák Katalin emellett egy olyan szakpolitikai ágazat - a családpolitika - képviselőjeként volt az elmúlt esztendőkben sikeres, ami a népesedés, azaz Magyarország, a magyar nemzet első számú sorskérdésének megoldását célozza - közölte.
Nagy valószínűséggel a köztársasági elnöki feladat felfogása során is az első helyen marad számára a magyar családok megerősítésének, a népesedési folyamatok megfordításának a kérdése - mondta a házelnök.
Kövér László közölte: a magyar kormánynak világszinten egyedülálló a családpolitikája. „Hisszük, hogy a családok támogatása, megerősítése a záloga annak, hogy mi magyarok évszázadok múlva is legyünk, és Magyarország magyar ország maradjon” - fogalmazott. Hozzáfűzte: a nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér, ezért különösen fontos, hogy a Kárpát-medencében a családoknak megélhetést, a gyerekeknek minőségi oktatást, a vállalkozóknak világszínvonalú fejlődést, minden családnak biztos és biztonságos megélhetést biztosítsanak.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az identitást megtartani cselekvően és közösségben lehet. Ezért 2010 óta az a cél, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában megerősítsék a magyar közösségeket támogatásokkal, nekik szervezett programokkal, működésük, saját sikeres programjaik segítésével. A diaszpórában nagyon fontos szerepet töltenek be például a hétvégi magyar iskolák, hiszen ezek azok a közösségek, amelyekben a most felnövekvő nemzedék magyar nyelven tanulhat, magyar közegben lehet - mutatott rá.
Kövér László elmondta, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság több mint 5000 külhoni intézmény és szervezet tevékenységét támogatja folyamatosan. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében és a világban 300 ezer gyerek számára tették lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást.
A külhoni régiókban mintegy 1000 településen megtartották, illetve növelték a magyar oktatásban résztvevők számát. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében több mint 900 bölcsőde és óvoda épül, illetve újul meg. A Határtalanul Programnak köszönhetően már csaknem félmillió magyarországi diák vett, illetve vesz részt kiránduláson a Kárpát-medence valamely külhoni régiójában. 1600 templomot és egyházi intézményt építettek és újítottak fel - sorolta.
2015 óta a nemzetpolitikában az oktatás támogatásán kívül kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztés, megerősítették a külhoni szakképző intézményeket, létrehoztak 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program révén több mint 3500 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának támogatásához járultak hozzá.
A gazdaságfejlesztési támogatásokon kívül fontosnak tartják azt is, hogy a vállalkozók egymásra is számíthassanak, ezért - a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program hatékonyságát még tovább erősítve - a nemzetpolitikai államtitkárság évről évre Kárpát-medencei találkozókat szervez és 2019-ben elindította a nagyvállalkozói mentorprogramot is. A programban több mint 500 vállalkozó vesz részt Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban és Muravidéken.
Felidézte azt is, hogy az élet minden területén, minden korosztályban, a külhoni magyar nemzettársakkal közösen számos eredményt értek el. Példaként említette, hogy több mint 1,1 millió külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé. Megtízszerezték a nemzetpolitikai célú kormányzati források összegét. Támogatásaik, programjaik minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében, és a magyar-magyar kapcsolatokat az intézményes fórumok keretében újra folyamatossá tették - összegzett Kövér László.







