Mit mondanak a világ vezetői az ukrajnai helyzetről?

„A leghatározottabban elítéljük ezt az agressziót” - jelentette ki a Twitter mikroblog-portálon közzétett videóban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, a helyszínen nemzetközi megfigyelőket állomásoztató szervezet soros elnöke.

A szervezet főtitkára, Helga Schmid csütörtök este közleményben jelentette be, hogy a harcok miatt a lehető legrövidebb időn belül átmenetileg kivonják az összes EBESZ-megfigyelőt Ukrajnából.

Schmid még délután, az EBESZ parlamenti közgyűlésében mondott beszédében közölte, hogy az ukrajnai különleges megfigyelőmissziójuk alkalmazkodik az orosz offenzíva utáni helyzethez.

Az EBESZ-nek több száz megfigyelője teljesít szolgálatot Ukrajna keleti részén.

„A misszió alaposan kidolgozott készenléti tervei életbe léptek” - közölte Helga Schmid. „A személyzetünk épsége és biztonsága a legfontosabb prioritásunk” - tette hozzá.

A közgyűlésben felszólaló Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette: Moszkva megszegte a nemzetközi rend és jog legelemibb szabályait.

„A hajnali órák óta tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció az erőszak útját választotta. Ismét határokat lépett át, az ukrán terület fizikai határait és a nemzetközi jog határát. A legrosszabb várakozásaink valósultak meg. Háború van az európai kontinensen. Ukrajna újabb orosz agresszió áldozata lett” - mondta Schallenberg beszédének közreadott szövege szerint.

Ausztria a nemzetközi jog és a béke pártján áll - hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter, aki országa szolidaritását tolmácsolta Ukrajnával, az ukrán kormánnyal és néppel.

Schallenberg közölte: az EBESZ-misszió megfigyelői szemtanúi voltak a szörnyűségnek. „Mint a helyszínen lévő szemünknek és fülünknek sajátos felelősségük van, és megfelelő védelemben kell részesülniük. Felszólítom Oroszországot és az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaság képviselőit, hogy óvják megfigyelőinket, és ne használják fel őket politikai célokra”.

 Schallenberg személyesen mondott beszédet az EBESZ székhelyén. A tanácskozáson mások mellett Németország, Kanada, Csehország, Franciaország, Litvánia és Nagy-Britannia képviselői virtuálisan vettek részt - közölte az osztrák külügyminisztérium.

Az EBESZ megfigyelői azzal vádolták meg csütörtökön az oroszbarát szakadárokat, hogy agressziót követtek el a megfigyelői misszió ellen.

A szakadárok ellenőrizte területen, mintegy 22 kilométerre Luhanszktól, két fegyveres irányváltoztatásra kényszerítette a misszió egyik járőrét - közölte az EBESZ szerdán. A megfigyelők láttak egy harmadik férfit is, orosz jelzéssel ellátott egyenruhában.

A megfigyelők elmondták, hogy egy másik faluban rájuk lőttek, és megakadályozták, hogy felbocsássanak egy drónt. Egy harmadik településen sikerült felbocsátani a drónt, de fegyveresek ismét közbeléptek, és a drón elveszett.

 Biden: Putyint terheli a teljes felelősség 

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.

„Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” - fogalmazott Biden, aki szerint a mostani intézkedések „azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik majd az orosz gazdaságot.” Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy „maximalizáljuk a hosszú távú hatást Oroszországra nézve, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy „a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy „minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”.

A G7 csoport a vérontás leállítását követeli Oroszországtól

Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól - közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői csütörtöki online megbeszélésük után.

A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel „visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt”.

Közölték, hogy Oroszországgal szemben „szigorú és összehangolt gazdasági és pénzügyi szankciókat” terjesztenek elő Oroszországgal szemben, és készen állnak humanitárius segítséget nyújtani az ukrán népnek, „beleértve az orosz agresszió elől menekülőket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket”.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek „az esetleges zavarok kezelése érdekében”.

Jansa: Kilátásba kell helyezni Ukrajna teljes jogú EU-tagságát

Az Európai Uniónak kilátásba kell helyeznie Ukrajna mielőbbi teljes jogú tagságát - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: a történelem sokszor bebizonyította már, hogy ott, ahol nem bővül az EU, valaki más fog terjeszkedni. „Most bátor döntésre van szükség” - fűzte hozzá.

A gyors tagság reménye, amelyet az EU kínálhat Ukrajnának, Moldovának, Grúziának és a nyugat-balkáni országoknak, egy lehetséges, elérhető, reális politikai válasz, amelyre Európának és a világnak jelenleg szüksége van - mondta.

Jansa szerint az Ukrajna elleni orosz támadás célja a kormány és az elnök leváltása, valamint egy oroszbarát bábkormány létrehozása. A szlovén kormányfő erről beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek is csütörtökön reggel telefonon. A szlovén kormányfő kétnapos hivatalos látogatásra utazott volna Ukrajnába, a találkozót azonban egyelőre elhalasztották.

Jansa megjegyezte: függetlenül attól, mi fog történik az elkövetkező napokban Ukrajnában, az EU-ban és a NATO-ban még nem volt ilyen magas szintű elszántság a közös, agresszív akciókkal szembeni ellenállásra.

Úgy vélte: nem csekélységek az Oroszországgal szemben már elfogadott, illetve készülő szankciók. „Oroszország nukleáris szuperhatalom és regionális katonai hatalom, de nem gazdasági hatalom” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági szankciók szinte mindig mindkét oldalt érintik, de ezeknél a szankcióknál teljesen egyértelmű, hogy középtávon „Oroszország lesz a vesztese”.

A megtorló és minden egyéb intézkedés az orosz vezetés „ésszerűtlen, fejetlen, agresszív politikája” ellen irányul, nem pedig az orosz nép ellen - fogalmazott. „Mindenki azt szeretné, ha az orosz nép olyan képviselőket választana a jövőben, akik nem veszélyeztetnek senkit” - húzta alá.

A miniszterelnök közölte: Szlovénia területén nincs közvetlen katonai konfliktusveszély, de kibertámadásokra van esély. Fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy egy ideig például nem lehet használni a mobiletelefonokat - mutatott rá.

Morawiecki: Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát

Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a szejmben.

„Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” - jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, „az egyik európai állam  a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

„E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” - húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat,  a  keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak - közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” - jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: „Kedves keleti szomszédaink (...) nem hagyjuk cserben önöket” - fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

Amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket

Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket - írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akiknek „ideiglenes tartózkodási helyet biztosítanak, ahol élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.

Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva ukrajnai katonai akciója menekültválságot idézhet elő, és várhatóan több millió ember próbálja majd elhagyni az országot.

Nagy-Britannia és szövetségesei határozott választ adnak

Nagy-Britannia és szövetségesei határozott választ adnak az Ukrajna elleni orosz támadásra - közölte csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Twitteren megjelent első hivatalos reakciójában úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választotta, amikor elrendelte az Ukrajna elleni indokolatlan támadást.

Boris Johnson csütörtökön kora reggel telefonon beszélt Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a Downing Street tájékoztatása szerint közölte vele, hogy a Nyugat nem nézi tétlenül Putyin hadjáratát az ukrán nép ellen.

A brit kormányfő hangot adott annak a reményének is, hogy Ukrajna képes lesz ellenállást kifejteni.