Kocsis Máté: A választás tétje, hogy visszatér-e a Gyurcsány–Bajnai-korszak

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön a kormánypárti frakciók balatonfüredi ülését követően tartott sajtótájékoztatót.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hangsúlyozta: a baloldali kormányok idején “elvettek mindent az emberektől, amit el lehetett venni”, a családtámogatásokat, az otthonteremtési támogatásokat, a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi bért, emellett megemelték a rezsiköltségeket, az adókat, és példátlanul magas volt a munkanélküliség.

Ezzel szemben – folytatta Kocsis Máté – a mostani kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat és számos ágazatban emelte a béreket. Ha április 3-án a kormánypártok elnyerik a választók bizalmát, a béremelési program folytatódni fog – ígérte.

Azt mondta, a baloldal programját megismerhette az egész ország 2002 és 2010 között, de ha valaki nem emlékezne rá, akkor “Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltje”, Márki-Zay Péter az elmúlt hónapokban “kikotyogta”, mire lehet számítani, ha ők kormányoznának: fizetős egészségügy, a rezsicsökkentés eltörlése, az illegális bevándorlással kapcsolatos szabályok eltörlése, határzár megnyitása, illetve a gyermekvédelmi törvény eltörlése.

Hangsúlyozta azt is: a kormány korlátozta rezsiárakat az elmúlt években, adócsökkentéseket vezetett be, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek az emberek mindennapjait segítik.

Kocsis Máté kiemelte:

a gyermekvédelmi törvény elfogadása után Brüsszel „soha nem látott erővel” indított Magyarország ellen támadásokat.

A gyermekvédelmi népszavazásról szólva hozzátette: a kormány úgy gondolja, hogy „döntsön a nép”, a Magyarországgal szembeni brüsszeli támadás és a kettős mérce akkor tud lezárulni, ha a magyarok április 3-án állást foglalnak a kérdésben, hasonlóan az illegális bevándorlásról szóló referendumhoz.

Kocsis Máté a kihelyezett frakcióülésről elmondta: szerda este meghallgatták a miniszterelnök helyzetértékelését, csütörtökön pedig több miniszter “ágazati típusú” beszámolója követte mindezt. Jelezte: számos ügy szóba került, de az első és legfontosabb az április 3-i országgyűlési választás.

Kérdésre válaszolva hozzátette: Varga Mihály pénzügyminiszter gazdasági áttekintést adott, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tárcához tartozó kiemelt ügyekről, például a Magyar Falu Programról beszélt, Varga Judit igazságügyi miniszter a gyermekvédelmi népszavazással és az uniós vitákkal foglalkozott, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter pedig általános politikai helyzetértékelést adott.

Kocsis Máté közölte: hivatalosan is döntött a Fidesz- és a KDNP-frakció arról, hogy Novák Katalint jelöli köztársasági elnöknek. A képviselők egyhangúlag támogatták a jelöltet; a jelölőlapra minden kormánypárti képviselő aláírása rákerült – jelezte.

Az államfőválasztás várhatóan március 10-én lesz az Országgyűlésben.

Simicskó István szerint az emberek életkörülményeit jobb irányba meghatározó döntéseket hozott a parlament. Ide sorolta a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében tett intézkedéseket, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a családtámogatási döntéseket. Szerinte ezek az eredmények, amelyeket elértek, veszélyben vannak, mert visszatérhet “a kudarcokkal teli, Gyurcsány által vezetett politika”.

Simicskó István bírálta az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, akit Gyurcsány jelöltjének nevezett, mondván: a jelölt önmagát kereszténynek, nemzetinek, jobboldalinak határozta meg, mégis “összegyűjti a kommunistákat és a fasisztákat”, és egy zászló alá állítja őket. Ez szégyen – értékelt.

Elmondta, hogy a KDNP parlamenti frakciója a közös gyűlés előtt külön is tanácskozott, ahol egyhangúlag támogatták Novák Katalin jelölését, és támogatni fogják a március 10-ei szavazáskor is.

Kérdésekre válaszolva Kocsis Máté bizakodásának adott hangot az áprilisi választásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta: a kormánypártok az esélyesek, de ezt győzelemre kell váltani, amiért rengeteget kell dolgozni. Simicskó István hozzátette: a tendenciát látva jó esélyekkel indulnak április 3-án.

Kocsis Máté az ellenzék által köztársasági elnöknek jelölt Róna Péterről úgy fogalmazott: egyelőre

úgy tűnik, hogy a baloldal egységét sem képes megteremteni, nem hogy a nemzetét.

Közölte: nem került a frakcióülés napirendjére a veszélyhelyzet tervezettnél korábbi megszüntetése. A járvány visszavonulófélben van, de nincs vége, ezért Kocsis Máté felelőtlenségnek tartaná felülbírálni a korábbi döntéseket.

Foglalkoztak azonban a benzinárstop kérdésével, amelyet a Fidesz frakcióvezetője helyes döntésnek nevezett. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az embereket megvédjék az üzemanyagárak elszállásának hatásaitól.

Jelezte: Völner Pál nem vett részt a rendezvényen.

Arról is beszámolt, hogy bár tárgysorozatba vették, de elvetették a független Székely Sándor javaslatát arról, hogy közös listát állító pártok csak egy önálló frakciót alapíthassanak az Országgyűlésben.

A gyermekvédelmi törvényről Kocsis Máté úgy fogalmazott: azt várják el Magyarországtól, hogy egy uniós hatáskörbe nem tartozó kérdésben döntsünk úgy, ahogy „Brüsszelben néhány öltönyös úr meg kosztümös hölgy” kitalálta. A kormánypártok ezt nem tartják helyesnek, mert ebben a kérdésben a tagállamoknak saját hatáskörben kell dönteni.

Simicskó István az Európai Bíróság ítéletével kapcsolatos kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy mindennek hatása lehet a választás végkimenetelére. Nyilván a baloldal ebbe is megpróbál belekapaszkodni, a maga javára fordítani, ám ők nyugodtan fognak reagálni mindenféle támadásra – tette hozzá.

„A Gyurcsány-show mai adását láthattuk: egy rendkívül kínos epizódszereplő áll a baloldal színpadán, aki mögött valójában Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni a hatalomba” – így kommentálta a Fidesz Márki-Zay Péternek, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének csütörtöki országértékelőjét.

A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutatott: a baloldal miniszterelnök-jelöltje azokat a Gyurcsányékat akarja hatalomra segíteni, akik egyszer már tönkretették a magyar gazdaságot, elvették a 13. havi nyugdíjat, egekbe emelték a rezsi árát, munkanélküliséget és megszorításokat hoztak a magyarokra.

Hozzátették, a baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hetekben már ismertette a baloldal valódi programját: megint el akarja törölni a rezsicsökkentést, a családi adórendszert, a minimálbért és fizetőssé tenné az egészségügyet. Beengedné a migránsokat és az LMBTQ-propagandát is. Naponta sértegeti a választókat, a vidékieket, a falusiakat, a nőket, a külhoni magyarokat, a fogyatékkal élőket, „listázni akarja a zsidókat, a cigányokat, a hatalom reményében örvendezik az idősek halálán, képviseli a fasisztákat és a kommunistákat” – írták Márki-Zay Péterről.

„Zagyva, összevissza beszéde nemcsak kínos, de komoly veszélyt jelent Magyarország biztonságára is” – fogalmazott állásfoglalásában a Fidesz.

Januárról februárra 59-ről 62 százalékra nőtt a baloldal kormányfőjelöltjéről negatívan vélekedők aránya, miközben újabb szimpatizánsokat nem tudott szerezni a politikus – állapítható meg a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés a politikai szempontból aktív magyarok körében feltérképezte Márki-Zay Péter népszerűségének alakulását.

Botrányos kijelentések kísérik a baloldali miniszterelnök-jelölt kampányát

A közelmúltban Márki-Zay Péter részéről több olyan állítás is napvilágra került, amelyek keretében a hódmezővásárhelyi városvezető a magyar politikai kultúra általánosan elfogadott szabályait zárójelbe téve nyilvánult meg közéleti kérdésekben, bizonyos választói csoportokra nézve sértő megjegyzéseket tett, illetve olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyeket jelentős társadalmi elutasítottság övez. Márki-Zay egyebek mellett „részeg” és „agymosott”, valamint „falusi, egyszerű, tudatlan” választókról értekezett, egy kampányrendezvényen pedig – többek között – a „kommunisták” és „fasiszták” képviseletéről beszélt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a balliberális kormányfőaspiráns nézete szerint „a szüléshez orvos sem kell”, mivel „az nem betegség”, továbbá 2021 őszén kifejtette, hogy „igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében”.

Egyre többen formálnak negatív véleményt Márki-Zayról

Az említett kijelentések fényében kevésbé meglepő, hogy folyamatosan nő a baloldali kormányfőjelöltet elutasítók tábora. A legfrissebb kutatási adatok rámutatnak arra, hogy 2022 februárjában a válaszadók 62 százaléka kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg Márki-Zay Péterről, így a januári adatokhoz képest 3 százalékponttal, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 15 százalékponttal nőtt a politikusról negatívan vélekedők aránya.

Ezzel párhuzamosan kijelenthető, hogy Márki-Zay nem tudott újabb választókat maga mellé állítani. A felmérés alapján elmondható ugyanis, hogy februárban – a 2022 januárjában mért adatokkal megegyezően – a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott pozitívan a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjéről, holott 2021 októberében még a magyarok 42 százaléka szimpatizált vele.