Szavai szerint
a nyilvánosság totálisan kettévált, több releváns társadalmi ügyben – multikulturalizmus, migráció, abortusz, drogliberalizáció, az elnyomottnak tételezett kisebbségek ügye, gender vagy a család témaköre – két teljesen egymással szemben álló vélemény figyelhető meg.
Az egyik szembenéz a valósággal, a valós problémákkal, a másik saját ideológiájának foglya lett, a teremtés rendjével szembemenő álvilágot kreál, és ezt az ideológiát akarja ráerőltetni valamennyi társadalomra – fejtegette, hozzátéve: egy civilizációnak önerőből fenn kell tudni tartania saját népességét és meg kell védenie a társadalmi rend alapjául szolgáló család intézményét.
Az Alapjogokért Központ elnöke után Éric Zemmour francia esszéista, politikai újságíró a franciaországi helyzetről beszélt, ahol a demográfiai csökkenés mellett a migráció is jelen van, továbbá ideológiai harc is folyik. Véleménye szerint jogukban áll kritizálni az LMBTQ-ideológiát, ahogy a feminizmust is kritizálhatják, azonban ez nem azt jelenti, hogy automatikusan ellenségei lennének a homoszexuálisoknak.
Hangsúlyozta,
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az az európai vezető, aki legjobban felmérte, hogy miről van szó, és mennyire fontos harcolni. A népeinknek ez a túlélési záloga
– fogalmazott.
Szilvay Gergely író, a Rubicon Intézet kutatója már azt problémaként értelmezte, hogy a mai posztmodern világban vita van arról, mi az a család, hiszen ennek egy magától értetődő társadalmi intézménynek kellene lennie – hangsúlyozta.
Meglátása szerint
Magyarországon még meg lehet védeni a család hagyományos elképzelését, Nyugaton azonban inkább már arra kell törekedni, hogy visszaálljon a régi felfogás, hiszen ott ma a család fogalmát az LMBTQ-mozgalom tematizálja.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a nyilvánosságban az újfajta családfogalmakkal szemben ellenpropagandára van szükség, amely a hagyományos családfelfogást hirdeti.
A családnak nincs alternatívája – jelentette ki a családokért felelős miniszter a záróbeszédében a IV. Demográfiai Csúcson. Novák Katalin tíz pontban foglalta össze a találkozó tanulságait.
A nyugati világ egyik legnagyobb problémája, hogy nem születik gyermek, pedig nincs fenntarthatóság család nélkül
– kezdte felsorolását az első két ponttal a politikus.
Novák Katalin szerint fontos, hogy ki tudjunk állni a hagyományos értékek mellett, és hogy ténylegesen segítsük a családokat. – Ugyanilyen lényeges, hogy határozottan kell kiállnunk az értékeink mellett – fűzte hozzá.
Szavai szerint szükség van arra, hogy találkozzunk egymással, és beszélgessünk a családról, a demográfiáról. – Egyre többen vagyunk – emlékezett vissza a 2015-ös első demográfiai csúcsra a miniszter, ahol még csak a magyar kormány képviseltette magát, idén pedig
nyolc EU-s tagállamból jöttek döntéshozók a csúcstalálkozóra.
– Feladatunk van. Amikor ilyen találkozókra megyünk, akkor mindenki tettre készen távozik, de utána nem teszünk semmit – fogalmazott a politikus, majd megjegyezte:
gondolkodó, cselekvő emberekre van szükség,
ezen a csúcstalálkozón pedig cselekvő emberek voltak. Hozzátette: született egy deklaráció is, ami az alapja lehet a konkrét akcióknak.
Hazánk kulturális értékeit méltatva a kormánypárti politikus kijelentette: Magyarország egy gazdag ország. Szólt arról is, hogy négy egyházi vezető áldotta meg az eseményt, mindemellett gondolkodók, olimpikonok jöttek el Budapestre, Magyarország gyönyörű fővárosába.
Novák Katalin tisztázta: elutasítják azt a logikát, hogy a világ fel van osztva gyarmattartókra és gyarmatokra, mondván: nem akarunk sem az ideológiai gyarmatok, sem a gyarmattartók közé tartozni.
– Szükségünk van még egy kormányzati ciklusra, mert
ha letérünk erről a rendíthetetlenül családközpontú kormányzati politikáról, akkor egy pillanat alatt lerombolhatunk mindent
– fejtette ki tizedik pontként Novák Katalin. Elmondta, hogy nem egy-két ciklusra terveznek családpolitikát, mert a fiataloknak hosszú ideig biztonságban kell magukat érezniük, hogy merjenek családot alapítani.