Deutsch Tamás: Agresszív brüsszeli birodalomépítés zajlik

Brüsszel az elmúlt esztendőkben példátlanul durva támadást intézett a lengyel alkotmányos szuverenitás ellen is – nyilatkozta Deutsch Tamás a Brüsszel és Varsó között kialakult jogi csatározásról. A Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője szerint egy nagyon agresszív brüsszeli birodalomépítő törekvés zajlik.

– A nemzeti jog elsőbbsége mellett foglalt állást a lengyel alkotmánybíróság az európai uniós joggal szemben. Milyen következménye lehet ennek a döntésnek a tagállamok és az EU viszonyára nézve? – A brüsszeli bürokrácia a birodalomépítési törekvésektől vezettetve hosszú évek kemény munkájával kiszekírozta a briteket az Európai Unióból; az elmúlt hetekben pedig nagyon kemény támadást intézett Németország ellen a német alkotmánybíróságnak az uniós jog és a tagállami jog viszonyával kapcsolatos döntése kapcsán. És most hideget-meleget fog majd kapni Brüsszelből Lengyelország az Alkotmánybíróság döntése miatt.

Brüsszel az elmúlt esztendőkben példátlanul durva támadást intézett a lengyel alkotmányos szuverenitás ellen azzal, hogy a lengyel igazságügyi rendszer szabályozására vonatkozó, a nemzeti és alkotmányos szuverenitás körébe tartozó ügyben politikai és jogi csatározásokat folytat a lengyelekkel.

A britek felvették a kesztyűt egy ponton túl, és végül rácsapták az ajtót az Európai Unióra. A németek is felvették a kesztyűt, mert a kötelezettségszegési eljárás elindítása ellenére a német alkotmánybíróság köszöni szépen, jól van és esze ágában sincs változtatni az álláspontján. És láthatóan a lengyelek is felvették a kesztyűt. Az alapkérdés az, hogy az EU-t lépésről lépésre szétverve tovább folytatódik-e ez a brüsszeli birodalomépítő törekvés, vagy pedig a józan belátás győzedelmeskedik, és a tagállamokat engedik élni a szabadságukkal, a szuverenitásuk adta lehetőségekkel. Brüsszeli birodalomépítés vagy a szuverén nemzetállamok önkéntes és hatékony együttműködése – ez a kérdés, válasszatok, a költő szavaival élve. Ha a brüsszeli bürokraták által erőltetett egyre agresszívabb támadássorozat tovább folytatódik, annak beláthatatlan következményei lesznek.

– A német és lengyel alkotmánybírósági döntések tulajdonképpen azt jelképezik, hogy törésponthoz érkezett az EU? – Az uniós, vagyis a közösségi jog, vagy a nemzeti jog primátusának a kérdése évtizedes szakmai vitatéma. Teljesen egyértelmű, hogy ahol közös uniós hatáskörökről van szó, azaz a tagállamok szuverenitásuk bizonyos területeit az unióra ruházták, ott az uniós jog elsőbbsége érvényesül. Azokban a kérdésekben azonban, ahol huszonhét szuverén tagállam a maga belátása szerint szuverén módon intézi az ügyeit, fel sem merülhet az uniós jog elsőbbségének a kérdése, mert ott nincs hatásköre, illetékessége.

Az elmúlt mintegy egy évtizedben egy nagyon agresszív brüsszeli birodalomépítő törekvés érvényesül.

Három különböző történelmi háttérrel és jogrendszerrel bíró európai ország ugyanabba a konfliktusba sodródott Brüsszellel, és még nem is tettem említést Magyarországról. Úgy látom, az EU módszeres szétverése zajlik a brüsszeli birodalom építők részéről. – Az utóbbi napokban a sajtóban többször lehetett olvasni a „polexitről”, vagyis arról, hogy Lengyelország ezzel a döntésével de facto leválasztotta magát az uniós jogról, ezáltal közelebb került a távozása az Európai Unióból. Nem túlzás ez? – A britek és az unió közötti évtizedes konfliktussorozat idején is túlzásnak nevezte mindenki a britek lehetséges kilépésére vonatkozó figyelmeztetéseket, aztán mindez mégis bekövetkezett. Nem a lengyelek szakítják el magukat az uniós jogtól, hanem a lengyelek módszeres kiszekírozása zajlik. Úgy látom, azért nem akar engedni Brüsszel, mert azzal hitegeti magát, hogy úgysem lesz „polexit”.

Brüsszel azt szeretné, hogy migránsokat engedjünk be Magyarországra