Egy ókori templomon vitatkoznak a görögök és a törökök. Lehet, hogy mecset?

A Daily Sabah török ​​napilap cikket tett közzé Görögországról, hamis adatokkal, történelmi pontatlanságokkal és nyílt hazugságokkal„ – írta egy görög orgánum, a Greekcitytimes. A görögök szerint a szóban forgó cikkben a “legőrültebb csalás” az, hogy a Thesszaloniki városában található Galerius Rotunda eredetileg egy iszlám mecset volt, amelynek a neve: Sultan Hortac.

A görögök szerint azonban nem lehet török mecset, mert, hogy 300 évvel Mohamed próféta születése előtt épült, még a IV. században. Sőt, nem is mecset, hanem keresztény templom volt amelyet eredetileg Galerius római császár mauzóleumának építettek, de I. Theodosius császár megbízásából templommá vált. Tehát 1200 évig keresztény templom volt és csak 1590-ben az oszmán megszállás idején alakították át mecsetté és használták azt 1912-ig, amikor a görög hadsereg felszabadította Thesszalonikit a balkáni háború alatt.

A cikk arról is szól, hogy 150 000 török ​​hogyan élt Nyugat-Thrákia-ban, de erre semmilyen történelmi bizonyíték nincs – állítja a görög lap. Ezzel szemben a görög kormány 1999-ben arról számolt be, hogy a Nyugat-Thrákia-ban a muszlimoknak csak 50 százaléka beszélt törökül. 35 százalékban pomakok (bolgár muszlimok), 15 százalékban pedig roma muszlimok voltak.

A látszólag csupán két újság közötti pengeváltás mögött a régmúlt időkben, hol az egyik, hol a másik fél által megharcolt területszerzési háborúk állnak. Kezdve az oszmán uralomtól a görög függetlenségi háborúig tartó csaknem ötszáz évtől, benne számtalan ütközettel 1453 -1900 között, folytatva a görög – török, majd a balkáni háborúkkal (1912-1913), amelyek nyomán 1913-ra újabb területek (Macedónia, Epirus, égei-tengeri szigetek) szabadultak fel az oszmán uralom alól. Az I. világháború után pedig visszaszállt Görögországra Bulgáriától, Nyugat-Thrákia.

Azután kitört egy újabb görög-török háború, Kis-Ázsiában pedig etnikai tisztogatás kezdődött amelynek során a görögök az örmények és az asszírok elleni agressziót az emberiség elleni bűntettnek és népirtásnak minősítették.

Habár mindkét ország belépett a NATO-ba, Ciprus kérdése újabb ellentéteket szült. A sziget 1960-ban nyerte el függetlenségét, majd Törökország egy sikertelen támadást követően (1964), 1974-ben elfoglalta a sziget területének 40 százalékát. Tavaly már olyan cikkek is megjelentek a világsajtóban, amelyek azt latolgatták, hogy mikor lesz ismét görög-török háború.

A 600 éves konfliktus ma már gazdasági kérdéseket is felvet, mert az újonnan felfedezett szénhidrogén-lelőhelyek egy része az Égei tenger észak-keleti részén helyezkedik el, igen közel a török partvonalhoz. A Ciprusi felségvizeken is jelentős mélytengeri földgázmezőt találtak, a dél-krétai medence pedig a levanteivel vetekedik. Törökország nem is írta alá az ENSZ Tengerjogi Egyezményét és elvileg elképzelhető, hogy megfontolja tengeri határvonalainak kiterjesztését a görög és ciprusi Exkluzív Gazdasági Övezetre. Ezért a kétoldalú kapcsolatok további megromlása bármikor könnyen elképzelhető.

A feszültséget fokozza, hogy két hete a törökök 6000 migránst szállítottak buszokkal a görög-török határ közelében található Edirne városába – írja a Greek City Times angol nyelvű görög hírportál.

A hírt több egymástól független görög hírportál is megerősítette. Információik szerint a térségben állomásozó 1500 katonát és rendőrt, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 300 tisztviselőjét már riadóztatták az illegális bevándorlók hirtelen megjelenése miatt.

Az eseményekről a török sajtó is beszámolt. Az Entirne TV török televíziós hírcsatornán úgy fogalmaztak, hogy „végre valahára folytathatják az útjukat az Európába igyekvő bevándorlók.” Az Ihlas török hírügynökség pedig már több videót megjelentett arról, ahogy az illegális migránsok gumicsónakokon próbálnak átkelni a Görögországot Törökországtól elválasztó Evros folyón.

A török kormánytagok részéről egyébként több olyan nyilatkozat is elhangzott a közelmúltban, amiben burkoltan új migránsáradattal fenyegették meg Görögországot. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter május közepén például úgy fogalmazott egy televíziós interjúban, hogy „a görög-török határon újra meg fognak jelenni a Nyugat-Európába igyekvő illegális bevádolók, amint vége a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedéseknek.”

Süleyman Soylu török belügyminiszter pedig azt mondta egy újságírói kérdésre, hogy „az Európai Unió és Törökország közötti vámmegállapodást naprakésszé kell tenni, illetve az EU-ba utazó törökök vízumkötelezettségén is lazítani kellene, különben lehetséges, hogy újra bevándorlók jelennek meg a török-görög határon.”