Soros Merkeltől várt segítséget Orbán jelöltjével szemben

A Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrásból származó értesülései szerint a tőzsdespekuláns egy általa is támogatott, befolyásos német szervezet elnökén keresztül akart ennek eléréséhez segítséget kérni Angela Merkel kancellártól. Ám a milliárdos, akinek az előző ciklusban több mint kétszáz szövetségese volt az Európai Parlamentben, ezúttal kudarcot vallott.

November elején Soros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela ­Schwarzert, és a milliárdos azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel német kancellárnál azért, hogy ne a magyar biztosjelölt kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót az új Európai Bizottságban – értesült megbízható nemzetbiztonsági forrásból a Magyar Nemzet.

A befolyásos tőzsde­spekuláns a beszélgetés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a kérdéses posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.

Schwarzer magán a telefonhíváson nem csodálkozott, mivel személyesen ismeri Sorost, pár havonta beszélni is szoktak egymással telefonon, már csak azért is, mert a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a DGAP egyik támogatója. A kérés ugyanakkor meglepte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek”. Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogadta el az elutasítást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentőségéről. Ennek ellenére Schwarzer közbenjárása elmaradt, a magyar jelölt, Várhelyi Olivér pedig bővítési biztos lesz.

A magyar kormány eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Le­yen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban – részben a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt – az Európai Parlament jogi szakbizottsága elutasította. Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő magyarországi Helsinki Bizottság is szót emelt.

A milliárdos befolyásáról 2016 augusztusában a DC Leaks nevű szivárogtatóportál nyújtott plasztikus képet, amikor publikálta a Nyílt Társadalom Alapítványok európai központjának belső adatbázisából származó dokumentumokat.

A Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több megbízható szövetségese volt az előző ciklusban a képviselők között, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció akkori összlétszáma (215 fő). Többségük részt vett a Magyarország elleni irányuló, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás kezdeményezésében is.

Időközben fény derült arra is, hogy a milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi EP-akkreditációval rendelkező lobbistája van, akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Juncker pedig egy alkalommal régi barátjaként nyilatkozott Sorosról, akivel – más biztostársaihoz hasonlóan – többször találkozott a hivatali ideje alatt. A milliárdos szoros kapcsolatot tart fenn továbbá olyan vezetőkkel, mint Emmanuel Macron francia elnök és Jyrki Katainen, a magyar kormánnyal szemben hiperkritikus finn miniszterelnök.