Mindenki keresztje: Ezért gyújtunk gyertyát a temetői feszületnél

Halottak napján nemcsak a sírokon, de a temető keresztjénél is rengeteg mécses, gyertya ég. A látvány, főleg este, felemelő és megható, de vajon ki, és miért gyújt itt gyertyát? Ennek jártunk utána.

A hosszú hétvégén megemlékezünk elhunyt szeretteinkről mécsessel, gyertyával, virágokkal. November 1-je mindenszentek, 2-a pedig halottak napja, amikor gyertyalánggal emlékezünk. A gyertya, mécses lángja az örök világosságot jelképezi, és a hagyomány szerint a halottak lelki üdvéért gyújtjuk – ma már inkább a csendes megemlékezés, a szeretettel teli emlékezés a szertartás lényege. De nemcsak a sírokon, hanem a temetői nagy keresztnél is lobognak a mécsesek, gyertyák.

Minden temetőben megtalálható a közös emlékhely, a kereszt. Fotó: Ripost

Van, aki csak itt tud emléket állítani

A temetők nagy keresztjét „mindenki keresztje” néven is szokás említeni, ahol november első hétvégéjén azokért a szeretteinkért gyújthatunk gyertyát, akik ismeretlen helyen nyugszanak. A legtöbb családban van háborúban elesett hozzátartozó, akikért csak itt, a nagy keresztnél tudnak gyertyát gyújtani a gyászoló rokonok. De az elveszett, halottá nyilvánított szeretteinkről is itt emlékezhetünk meg, és azokról is, akik nem ebben a temetőben nyugszanak, de nem tudjuk őket meglátogatni a végső nyughelyükön a távolság, vagy egyéb okok, például betegségünk, mozgáskorlátozottságunk miatt.

Az ismeretlen helyen, vagy távoli temetőkben nyugvók emlékhelyévé válik ilyenkor a kereszt. Fotó: Ripost

A közös megemlékezések helyszíne

Mindenszentek napján a katolikus egyház szertartása szerint a nagy keresztnél ma is elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Halottak napján csoportok is megjelenhetnek a keresztnél, akik közösen szeretnének emlékezni a halottjaikra, például természeti csapás, baleset áldozataira.