kulcsár edina
A gyümölcse finom, egészséges, és aranyáron mérik a boltban; érdemes tehát a kertben nevelni! A füge nem igényel nagy gondoskodást, gyorsan nő, és könnyen szaporítható. Mutatjuk, hogyan csináld!
Egyre többen tartanak a kertjükben fügenövényt, amit nevelhetsz fának is, de a legtöbben inkább bokorrá metszik – ugyanis olyan hatalmasra nőhet faként, hogy nem tudod leszüretelni a termést néhány év múlva. A bokor hatalmas leveleivel jól mutat a kertben, óriásira terebélyesedik idővel, de főleg a termése miatt érdemes ültetni. Első termése júliusban érik, ekkor még kevesebb gyümölcsöt hoz, majd második körben, szeptember elején jön a másodtermés, amikor rengeteget szüretelhetsz; és ha nem jönnek fagyok, még október végére is beérik egy nagy adag. A füge gyümölcse igazi csemege, ha boltban veszed, igencsak drága, többnyire nem is kilós kiszerelésben, hanem darabáron tudod megvenni. Nem vitás, hogy érdemes ilyen bokrot tartani a kertben, főleg, hogy egyszerű a gondozása, viszonylag kevés a kártevője, és két-három év alatt termőre is fordul. Ha nem szeretnél kertészetből csemetét venni, viszont tudsz néhány ágat szerezni, akkor magad is szaporíthatod; így jövő őszre már életerős, kiültethető kis fügebokrod lehet. Mutatjuk lépésről lépésre, hogy mit kell tenned!
Kétéves vesszőt válassz
Ahhoz, hogy sikeres legyen a dugványozás, vagyis néhány héten belül a vessző gyökereket hozzon, nem mindegy, hogy milyen vesszővel dolgozol. A legjobbak azok, amik egy-két évesek, vagyis ujjnyi vastagok. Amikor mész a bokorhoz válogatni, ezekből szedj.
Nem mindegy, mekkora
Vágj le a bokorról egy kétujjnyi ágat, majd darabold fel metszőollóval 15-20 centis darabokra úgy, hogy mindegyik darabon legalább 3 rügy legyen. Ferde vágást ejts a vesszőn, hogy könnyebb legyen a gyökeresedés, és fontos, hogy jegyezd meg, a levágott darabok melyik fele állt felfelé. Ugyanis ha fejjel lefelé duggatod el őket, nem fognak begyökeresedni. Ezután még ott, a bokor mellett célszerű leszedni a leveleket; egyet se hagyj rajtuk, hiszen nem egy élő növényt, hanem dugványt fogsz gondozni, a vesszőnek semmi szüksége a levélre. Ha rajta marad, nem marad energiája a dugványnak a gyökerekre.
A virágföld nem jó
A legnagyobb hiba dugványozásnál, ha tápanyagdús virágföldbe szúrod le a füge vesszőket, hiszen így nagyobb lesz a rothadás esélye. A vesszőknek nedves közeg kell, amit biztosíthatsz perlittel vagy kókuszrosttal, vagy pedig homok és virágföld 2:1 arányú keverékével. Bármit használsz, mielőtt beleszúrod a dugványokat, jó alaposan tömörítsd; erre azért van szükség, hogy a vesszők minden oldala folyamatosan érintkezzen a nedves közeggel. Ezután már nincs más dolgod, mint leszúrni a tömör homokba a vesszőket úgy, hogy két rügy legalább a föld alatt legyen.
Víz nem, de pára kell nekik
A dugványok locsolásával óvatosan kell bánni, ha túl sok vizet kapnak, rothadás lehet a vége. A homok mindig legyen éppen csak nedves. A dugványok párás környezetben fejlődnek a legjobban, ezért érdemes a cserépre fóliát borítani, vagy egyesével a leszúrt vesszőkre ásványvizes palack levágott tetejét úgy, hogy a kupakot lecsavarod róla.
Négy-öt hét alatt beindulnak a dugványok
Ha átlátszó edénybe, például ásványvizes palack levágott aljába szúrtad a vesszőket, akkor ennyi idő után látni fogod a gyökérkezdeményeket. A cserépbe duggatott vesszőknél a legbiztosabb jele, hogy beindult a folyamat, hogy a föld feletti rügyekből hajtások indulnak meg, később az új levelek is megjelennek. Ilyenkor már érdemes a kis növényeket átültetni egy-egy közepes cserépbe, virágföldbe, és innentől kezdve rendszeresen locsolni. A füge csemetéket tavasszal még nem tanácsos kiültetni, várd meg, míg a gyökerek teljesen átszövik a cserepet – inkább ősszel ültesd ki őket a kertbe, de a fagyok ellen mindenképpen takard le őket avarral, vagy mulccsal.