kulcsár edina
Lássunk néhány trükköt, amelynek a segítségével egyáltalán nem lesz idegtépő művelet a kolbász hámozása!
Sok esetben igazi küzdelem megszabadulni a kolbász bőrétől. Össze-vissza szakad és szinte lehetetlen egyben lehúzni.
Fontos tudni, hogy minél szárazabb a kolbász, annál jobban tapad a héja a húshoz, és annál nehezebben távolítható el. Érdemes ezért a kolbászt vízben áztatni egy-két percig, vagy meleg folyó víz alá téve átdörzsölni, mert ilyenkor a héj megszívja magát vízzel és sokkal könnyebb leszedni róla. Az sem mindegy, melyik irányból állunk neki, mert a töltés irányából indulva mindig könnyebben megválhatunk a bőrétől, mintha a másik csücsöknél próbálkoznánk.
Egy másik trükk szerint a kolbászt hideg vízbe is bele lehet tenni néhány percre, majd egy éles kés segítségével hosszában be kell vágni. Utána kényelmesen le lehet nyúzni a külső réteget. Ha pedig túl puhának tűnik tapintásra a kolbász, érdemes hűtőbe tenni néhány órára, mert így nem csak könnyebben hámozható, de könnyebben is szeletelhető, mint szobahőmérsékleten.
Sokan vannak, akiknek annyi bosszúságot okoz ez a művelet, hogy inkább nem is bajlódnak vele, hanem nemes egyszerűséggel megeszik a kolbász héját. Felmerül tehát a kérdés, hogy ehető-e a bőre, ártunk-e az egészségünknek, ha elfogyasztjuk?
Ehhez feltétlenül tudnunk kell, hogy pontosan miből is van a külső réteg. A legtöbb esetben tisztára mosott sertésvékonybelet használnak a kolbász töltésére, de ezen kívül természetes alapanyagból készült, emészthető, kollagén alapú műbélbe töltött kolbász is van kereskedelmi forgalomban. Mindkettőt meg lehet enni, amennyiben nem idegenkedik tőle az ember, és ha nincsenek olyan emésztési problémák, ami miatt ajánlatos kerülni a kicsit nehezebben emészthető ételeket.
Arra azonban fontos figyelnünk, hogy elolvassuk a csomagolás címkéjét, mert azon mindig szerepel, hogy emészthető vagy nem emészthető bélben van az adott szárazáru. A nem emészthető belet könnyű leszedni, cserébe viszont nem szabad elfogyasztani. Általánosságban elmondható, hogy inkább a vastag kolbászok, a szalámik és bizonyos virslik esetében szoktak ilyen műbelet használni.