Szoboszlai Dominik
Így döntenek a milliméterekrõl a vitás helyzetekben. A játékvezetõk talán máshogy ítéltek volna, de nincs apelláta.
Fontos mérkőzéseken két nap alatt kétszer is a Hawk-Eye (Sólyomszem) segítségével meghozott döntések jelentették a fordulópontot.
A sportolók és a szurkolók persze vérmérsékletüknek és szimpátiájuknak megfelelően így is vitatják az ítéleteket – a technika manipulálására gyanakodnak –, de ennél jobban nehéz lenne kiküszöbölni az emberi tévedést.
Fucsovics Márton ellen kedden azután fordított Novak Djokovics a dohai torna nyolcaddöntőjében, hogy teniszezőnk rossz ütemben kérte a technológia használatát. Marci kint látta a labdát a szerb világelső egyik ütése után, de a Sólyomszem alapján az milliméterekkel csípte a vonalat.
Hasonlóan döntöttek az angol labdarúgó Premier League csütörtöki szuperrangadójának vitatott helyzeténél. John Stones látszólag már belülről kanalazta ki a kapuba tartó labdát, de a számítógép szerint a labda nem haladt át teljes egészében a gólvonalon, 11 milliméter hiányzott a gólhoz.
Emitt végül a City, amott Djokovics használta ki a lélektani fordulópontot, és győzött.
A 2001-ben feltalált, számos sportágban – a röplabdától a sznúkeren át a tollaslabdáig – már évek óta használt Sólyomszem-rendszert a Sony cég fejlesztette ki. Lényege: a labda mozgását a magasban, a stadionok, csarnokok tetőszerkezete alatt rögzített hat-hét nagysebességű kamerával rögzítik.
A képek számítógépes összevetése alapján pontosan meghatározható az adott pillanatban elfoglalt pozíció. Ezek segítségével, háromdimenziós animációval lehet megmutatni a nézőknek a labda röppályáját, lepattanásának helyét.
A futballbírók például az okosórájukra kapnak rezgő értesítést arról, hogy gólt kell-e ítélniük egy-egy kétes helyzetben.
A teniszben 2006 óta alkalmazott Sólyomszemet sokáig kritizálták a teniszezők. Sokan idegenkedtek tőle, többek között Roger Federer is élesen bírálta. Az idő múlásával azonban egyre inkább elfogadják.
Vélhetően így lesz ez idővel a labdarúgásban is.
Valamely gólvonal-technológiát és a videobírót előbb-utóbb várhatóan az új magyar futballstadionokban is kiépítik. Csányi Sándor MLSZ-elnök nemrég elárulta: évek óta vizsgálják a legészszerűbb alkalmazás lehetőségeit. A telepítési és használati költségei is magasak, de része lehet a szövetség 2020 és 2025 közötti intézkedési tervének.
Miután a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testülete 2012-ben beadta a derekát, először az akkori Klubvilágbajnokságon tesztelték a gólvonal-technológiákat. Az angolok már hatodik éve használják a Sólyomszemet, s már a német Bundesligában és az olasz Serie A-ban is bevezették. Többek között a francia Ligue 1-ben viszont egy másik módszert, a GoalRef technológiát használják. Ez a kapu körül kialakított mágneses téren belül jelzi a labdába épített mikrochip helyzetét.