"Meghalt egy ember, mégse mennek börtönbe?" - Kiakadtak a kollégiumi gyújtogatók ítéletén

Erősen megosztja a közvéleményt a kollégiumi gyújtogatók viszonylag enyhe büntetése. A három fiatal felett a Fővárosi Törvényszék Sós József bíró vezette tanácsa október 8-án, kedden mondta ki az ítéletet. Ugyan mindannyiukat bűnösnek találta, egyik fiút sem küldte börtönbe, és éppen ez az, amivel sokan nem értenek egyet. Ugyanis a gyújtogatás után keletkezett tűz következtében egy ember meghalt és egy egész épületszárny leégett, sokmilliós a kár. 

Az ügyészség a fiatalokat halált előidéző közveszély okozásával vádolta. 2019 telén Attila kitalálta, hogy két társával gyújtsanak fel valamit. Először egy plakátdarabot égettek el egy játszótéren, majd Attila egyik társa, Armand felvetette, hogy jó lenne egy nagyobb tárgyat is lángba borítani. Tudták, hogy egy hajléktalan a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának használaton kívüli ajtajánál tartja a matracát, és azt a "mókára" éppen alkalmasnak találták. Vásároltak egy üveg acetont, azzal Attila leöntötte a matracot, majd öngyújtót kért a barátaitól. Armand az övét nem volt hajlandó átadni, de a másik fiú, Sándor szívesen felajánlotta a sajátját. Attila gyújtotta meg a matracot. Mikor a fiúk látták, hogy a szivacs remekül ég, elfutottak. Arra nem számították, hogy a csínytevésük következtében a lángok tovaterjednek az épület nagy részére. A kollégiumban tartózkodók menekülni kényszerültek, közben egy ott elszállásolt négygyermekes családapa forró levegőt lélegzett be, majd összeesett és életét vesztette.

A bíróság szerint az, hogy lángra kapjon az épület is, nem állt a fiúk szándékában, ezért Attilát gondatlanságból elkövetett közveszély okozásának vétségéért ítélte két év felfüggesztett fogházbüntetésre. Sándort és Armandot garázdaságban találták bűnösnek. Előbbinek 240, utóbbinak pedig 280 óra közmunkát kell teljesítenie.

Az ítélet indoklásában a bíró kitért rá: az épület leégéséhez hozzájárult, hogy a kollégiumban számos tűzvédelmi előírást nem tartottak be, és az ajtó mögött levő szekrényben is éghető anyagokat tároltak. 

 – magyarázta Sós József, majd rátért a két másik vádlottra is.

"Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységét tudva közösen valósítják meg. A közveszélyokozás bűntettét az valósítja meg, aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő. Ennek tipikus példája a tűzgyújtás. Ki az, aki a tüzet meggyújtotta? Teljesen egyértelműen K. Attila elsőrendű vádlott" – szögezte le a bíró. Ezért találta őket garázdaságban bűnösnek.

Sós József rávilágított: fizikai bűnsegédnek minősül, aki a bűncselekmény fizikai feltételeihez hozzájárul, például eszközt ad a tettesnek. Ezt K. Sándor másodrendű vádlott az öngyújtó átnyújtásával megtette.

– jelentette ki a bíró és hozzátette: Sándor és Armand magatartása semmiképpen sem tettesség, hanem részesség.

 – mutatott rá a bíró.

Az ítélethirdetés után az interneten végigsöpört a hír, hogy a fiatalok megúszták a börtönt, amit egyesek elfogadhatatlannak neveztek. "Meghalt egy ember, mégse mennek börtönbe?" - kérdezte egy hozzászóló felháborodva. "Egy ember élete az igazságszolgáltatás szerint csupán közmunkát ér" - írta egy másik kommentelő.  Van, aki úgy véli, az enyhe ítélet bátorítást adhat más fiataloknak a gyújtogatásra.

Csakhogy még a vád sem állította, hogy a fiatalkorúak céljai között szerepelt volna, hogy meghaljon valaki. Ezzel magyarázható, hogy emberöléssel nem is vádolták őket. A bíró indokolásából pedig kiderül: igenis számít, hogy egy cselekedet milyen szándékot takar, mint ahogy az is, hogy az elkövető megbánja-e a tettét, ahogy az a fiatalemberek esetében történt.