NA NE!
Forró lávából álló „szuperföldre” bukkantak a tudósok - minden képzeletüket felülmúlta a felfedezés
A kőzetbolygókkal kapcsolatos információik most új megvilágításba kerültek. A „szuperföld” a Tejútrendszer külső szélén található.
„Szuperföldet” fedeztek fel a NASA kutatói, mintegy 500 fényévre a Földünktől a Tejútrendszer külső szélén. A bolygó egy forró kőzetbolygó, ami a kutatók meglepetésére saját légkörrel rendelkezik.
„Szuperföld” változtatta meg a kutatók eddigi állításait
Létezik egy úgynevezett „szuperföld”, amelynek felszínén olvadt láva alkotta tengerek vannak, egyik oldalán pedig sosincs sötétség. A TOI-561 b névre keresztelt bolygó korábban már fejtörést okozott a kutatóknak, ugyanis 1800 Celsius-fokos hőmérséklet tombol a felszínén, és ennek ellenére is sűrű légkörrel rendelkezik, amiről sokáig azt gondolták a szakértők, hogy szinte lehetetlen.
Újabb vizsgálatok viszont kimutatták, hogy a jelenség hátterében hatalmas, folyékony kőzetből álló óceánok állhatnak. A „szuperföld” Földünktől 560 fényévre, a Tejútrendszer külső részén található. A bolygó létezése megkérdőjelezte mindazt, amit eddig a tudósok hittek: a forró bolygól nem képesek arra, hogy a légkörüket megtartsák. A James Webb űrteleszkóp azonban olyan méréseket végzett, amelyek légkört, akár vízgőzt, oxigént és szén-dioxidot is tartalmazhat.
Csillaga kétszer olyan idős, mint a Nap
A TOI-561 b „ultra rövid periódusú” bolygó, azaz nagyon közel kering a csillagához, ez pedig azt eredményezi, hogy egy év 11 óránál kevesebb ideig tart a bolygón, pályája ugyanis negyedannyi távolságra van, mint a Merkúr pályája a mi Napunkhoz képest. Ez pluszban azt eredményezi, hogy az egyik oldala a csillaga felé néz folyamatosan, emiatt azon a felén állandó nappal uralkodik, míg a másik oldalon a sötétség az úr - ennek ellenére a légköre képes arra, hogy úgy oszlassa el a hőt, hogy az éjszakai oldal sem teljesen fagyos.
A „szuperföld” egy nagyjából 10 milliárd éves csillag körül kering, a mi Napunknál nagyjából kétszer olyan idős, mindez arra utal, hogy a kőzetbolygók már akkor kialakultak, amikor az univerzum csak a kezdeti szakaszában járt.
Azt gondoltuk volna a jelenlegi ismereteink alapján, hogy egy ilyen kicsi és forró bolygó a légkörét nem képes hosszú ideig megtartani. A megfigyelések alapján azonban egy viszonylag vastag gázréteg veszi körül, ez pedig felborítja a korábbi elképzeléseinket
- mondta Nicole Wallak kutató.
A NASA TESS űrtávcsöve fedezte fel eredetileg a bolygót még 2021-ben, ezt követően később a James Webb teleszkóp vizsgálta tovább. A kutatók „nedves lávagolyóként” írják le a bolygót: „A mamaóceán és a légkör között úgy gondoljuk, hogy egyensúly van. Amíg a bolygóból felszabadulnak a gázok, addig a láva visszanyeli őket a belsejébe” - mondták a kutatók a Daily Mail cikkében.
Ripost hírek
