NA NE!
Hihetetlen, mit találtak a tudósok: Ősi lelet igazolja a híres bibliai történetet
Hihetetlen felfedezés. Ezt mondja a Biblia egyik történetéről az új kutatás.
Lenyűgöző felfedezést tettek régészek Jeruzsálemben: egy mindössze 2,5 centiméteres agyagtöredék, amely akkád ékírással készült – a világ legrégebbi szemita írásrendszerével. A lelet a Templom-hegy közelében került elő, és kb. 2700 éves, vagyis az i. e. 7. századból származik, és igazolhat egy bibliai történetet.
Fotó: Pixabay
Biblia és tudomány egymás mellett?
A Bar-Ilan Egyetem kutatói megfejtették a szöveget, amely az asszír birodalom egyik panaszát tartalmazza: a Júda királysága által késve befizetett adóról. A szövegben a héber naptár 11. hónapja, Áv hava első napja szerepel, mint határidő – vagyis egy hivatalos fizetési felszólításról lehet szó.
A régészek szerint ez az üzenet összefügghet Ezékiás király uralkodásával, amelyről a Királyok második könyvének 18–19. fejezete is beszámol. A Biblia szerint Ezékiás 300 talentum ezüstöt és 30 talentum aranyat fizetett Szanherib asszír királynak, hogy megmentse Júdát a támadástól. A most előkerült agyagtábla korát pontosan erre az időszakra datálják.
Ez az apró töredék rövid, de rendkívül fontos történetet mesél el
– mondta dr. Peter Zilberg, a Bar-Ilan Egyetem kutatója.
Egy királyi pecsétről van szó, amely hivatalos levelek lezárására szolgált. Ez közvetlen bizonyíték a Júda és Asszíria közötti diplomáciai kapcsolatokra.
A töredéket az Izraeli Régészeti Hatóság is megvizsgálta. Dr. Anat Cohen-Weinberger elmondta, hogy ásványtani elemzéssel kimutatták: az agyag nem a jeruzsálemi térségből, hanem a Tigris-vidékről származik, vagyis Asszíriából. Ez arra utal, hogy a pecsét Asszíriából érkezett hivatalos küldemény része lehetett.
A lelet egy ősi vízelvezető csatorna közelében került elő, és ez az első ismert példány, amely ilyen egyértelműen dokumentálja az asszír–júdai levelezést. A szakértők szerint a lelet bizonyítja az Ószövetség történeteinek történelmi hitelességét, és valós diplomáciai kapcsolatokra mutat rá az i. e. 7. század közel-keleti birodalmai között, írja a Daily Mail.
Nem tudhatjuk, hogy ez a panasz csupán technikai késésről szólt, vagy politikai feszültség állt mögötte – de egyértelmű, hogy hivatalos, birodalmi ügyintézésről van szó
– fogalmaztak a kutatók.
A felfedezés új fényt vet a Biblia történeteire, és ritka bepillantást enged az ókori közel-keleti diplomácia világába. A 2700 éves pecsét emlékeztet arra, hogy a Szentírás lapjain szereplő események nem csupán legendák, hanem valós történelmi alapokon nyugodnak.
Ripost hírek
