Őrületes felfedezést tett a James Webb űrtávcső, ez mindent megváltoztathat

Közvetlenül a Neptunusz pályáján túl, a Naptól számított nyolcadik és egyben utolsó bolygó után fagyott objektumok gyűrűje található.

Ez az úgynevezett Kuiper-öv, lényegében egy nagy korong a külső Naprendszerünkben, amely hússzor olyan széles, és akár 200-szor akkora tömegű is lehet, mint a Mars és a Jupiter közötti területet elfoglaló aszteroidaöv. Többnyire kisebb égitesteket tartalmaz, amelyek a Naprendszerünk keletkezésekor jöttek létre, hasonlóan az aszteroidaövhöz, de míg a kisbolygók többnyire kőzetekből és fémekből állnak, addig a Kuiper-övben lévő objektumok többnyire fagyott anyagokból, például metánból, ammóniából és vízből épülnek fel.

Szintén a Kuiper-öv részét képezi a Plútó, egy törpebolygó, amelyet korábban rendes bolygónak minősítettek, amíg a szakértők úgy nem döntöttek, hogy az égitest már nem felel meg ezeknek a kritériumoknak. Ez elég egyszerű: a Naprendszerünk középpontjában a Nap áll, aztán négy bolygó, majd egy aszteroidaöv, aztán négy bolygó, majd a Kuiper-öv.

A James Webb űrteleszkóp döbbenetes felfedezést tett, egy szakember ugyanis ezen keresztül megfigyelt néhány fagyott objektumot a világegyetemben. Az Icarus című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmányban kifejtették, hogy a teleszkóp erejét felhasználva a szakértők képesek voltak felfedezni, hogy ezek a Naprendszerünk peremén lévő halott, fagyott dolgok nem is olyan élettelenek, mint azt korábban gondoltuk.

Ez azt jelenti, hogy a bolygóknak lehetnek melegebb belsejei, amelyek folyadékokat vagy gázokat juttathatnak a fagyott felszínre. Sőt ez akár arra is utalhat, hogy a Kuiper-övben lévő törpebolygók felszíne alatt óceánok lehetnek, ami nem lenne ismeretlen, hiszen a Jupiter Europa nevű holdja is rendelkezik ilyen tulajdonsággal. Ezek a korábban halottnak, fagyottnak és üresnek hitt objektumok valójában élő törpebolygók lehetnek – írja a Ladbible.