Döbbenetes: így hat a koronavírus az agyra

A koronavírus-fertőzéssel foglalkozó kutatók és orvosok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a koronavírusnak a légutakra gyakorolt hatása csak a jéghegy csúcsa. Ennél sokkal több szinten károsítja a testet a betegség. A neurológiai, azaz idegrendszeri tünetekről is egyre többet tudunk, és az orvosok szerint minden új tapasztalattal csak egyre ijesztőbb lesz a helyzet.

Kezdetben például azt hitték, hogy viszonylag ritka, hogy a koronavírus az idegrendszert és az agyat támadja meg. Mostanra viszont kiderült, hogy sajnos ez egyáltalán nem ritkaság. Egy októberi amerikai kutatás eredményei például arra utalnak, hogy minden hetedik fertőzöttnek lehetnek neurológiai tünetei. Ezeknek a súlyossága persze erősen változó, a rövid ideig tartó zavartságtól egészen a görcsös állapotokig és a stroke-ig terjedhet. Ráadásul a vírusnak nem is kell közvetlenül bejutnia az agyba és az idegrendszerbe. Sok esetben a betegség kiváltotta oxigénhiány és vérrögök okozzák a problémát. Vagyis az orvosoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük arra, hogy a súlyos állapotú betegek véroxigén-szintjét stabilan tartják, mert ha oxigénhiány lép fel, annak az agy láthatja kárát.

A koronavírus-fertőzés következtében, bár ritkán, mégis kifejlődhet agyvelőgyulladás. A kutatók szerint ez tulajdonképpen nem meglepő, hiszen egyes vírusok okozhatnak agyvelőgyulladást, de azt még nem tudják, hogy kik hajlamosabbak erre Covid-fertőzés esetén. Ami viszont még ijesztőbb: egyeseknél úgy alakul ki a koronavírus-fertőzés következtében az agyvelőgyulladás, hogy közben nem mutatják a betegség más, jellegzetes tüneteit, vagy csak nagyon enyhe légúti tüneteik vannak.

Öregíti az agyat

Egy másik tanulmány szerint egyes fertőzötteknek hosszú hónapokig romolhat az agyi teljesítményük. Ez különösen azokra jellemző, akiknél a betegség súlyos formát öltött, és kórházba kerültek miatta. Egyes elemzések szerint viszont a Covid akár 10 évvel is öregítheti az emberek agyát – ezeket a kutatásokat azonban egyelőre még ne erősítették meg. Egy kis létszámú kínai kutatás szerint például a betegek koncentrációs képessége romlott jelentősen a fertőzés következtében.

A koronavírus-fertőzésnek azonban nem csak a következményei, hanem a tünetei is lehetnek neurológiai jellegűek. Jelentkezhet például fejfájás – ez utóbbi gyakori tünetnek minősül – és szédülés is. Ráadásul a betegek egy részének a mentális és lelki egészségére is rányomja a bélyegét a fertőzés, felléphet például szorongás, depresszió vagy álmatlanság.

Azt sem sikerült még tisztázni, hogyan juthat be a koronavírus az agyba. A kutatóknak egyelőre négyféle magyarázatuk van a jelenségre. Az egyik, hogy a vírus bejut az agyba, és ott komoly fertőzést okoz. Ezen kívül sérülhet az agy akkor is, amikor az immunrendszer túlműködésbe kezd a fertőzés következtében, és befolyásolhatja az oxigénhiány, valamint a vérrögök kialakulása is. Az első lehetőséget egy kutatás, amelyben koronavírus-fertőzés következtében elhunyt német betegeket vizsgáltak, arra utal, hogy a vírus az orron keresztül is megtámadhatja az idegrendszert. Egyelőre azonban ezen a lehetőségen még vitáznak a kutatók. Ám amíg komoly bizonyíték vagy cáfolat nem születik a kérdésben, addig is érdemes maszkot hordani, távolságot tartani és rendszeresen kezet mosni.