kulcsár edina
Egy kutatás szerint a nagy súllyal született babák jobban ki vannak téve egyes allergiák kockázatának. De vajon melyiknek, és mit lehet tenni a probléma megelőzéséért?
Ausztrál kutatók szerint a nagyobb súllyal született babák esetében jelentősen nő az ételallergia és az ekcéma kockázata. Minden normál súlyon felüli kiló 44 százalékkal növeli a táplálékallergiák, és 17 százalékkal az ekcéma rizikóját. Az utóbbi évtizedek adatai szerint normál súlyúnak a 2,5 és 4 kilogramm közötti súllyal született babákat tekintjük, míg az átlagos születési súly körülbelül 3,4 kilogramm.
Dr. Kathy Gatford, az University of Adelaide munkatársa, a tanulmány szerzője szerint az eredmény arra utal, hogy a nagy születési súlyú babák szüleinek érdemes mielőbb tanácsot kérni az allergiák megelőzésével kapcsolatban.
A kutató szerint a genetika önmagában nem jelenthet magyarázatot az allergiák kockázatára, a születés körüli környezeti tényezők viszont csökkenthetik vagy növelhetik a rizikót.
A vizsgálat során 42 korábbi tanulmány adatait elemezték a kutatók. Ezekben a kutatásokban több millió, többségében európai ember vett részt. Az ekcéma körülbelül kétmillió, a táplálékallergiák majdnem 70 ezer, míg a szénanátha körülbelül 100 ezer résztvevőt érintett. A kutatások résztvevőinek többsége gyermek volt.
Dr. Gatford és csapata a születés terhességi hete szerint korrigált születési súly és az allergiás betegségek közötti esetleges kapcsolatot elemezte, ekkor jutottak arra a következtetésre, hogy a nagyobb születési súllyal a nagyobb kockázat is együtt jár a táplálékallergiák és az ekcéma tekintetében. A születési súly azonban nem volt hatással a szénanátha megjelenésére.
A kutatócsoport szerint az egyelőre nem tisztázott, hogy az alacsonyabb súlyú babák esetében miért kisebb az allergia rizikója. Lehetséges, hogy a kis súlyú babák immunrendszere a születéskor még gyengébb, és csak később normalizálódik. Mind a táplálékallergia, mind pedig az ekcéma immunrendszeri eredetű betegség, amelyet a kis súllyal együtt járó gyengébb immunrendszer ezek szerint nem tud kiváltani. A táplálékallergiákra ráadásul jellemző, hogy egy részüket kinőheti a gyerek, más részük, mint például a súlyos, akár életveszélyes mogyoróallergia viszont egész életre megmarad.