tóth gabi
Mitõl függ, hogy beleszeretünk valakibe, avagy barát marad az illetõ? Íme a magyarázat: a hormonok sajátos játéka kell ahhoz, hogy eldõljön a kapcsolat sorsa. És mindössze pár perc...
A szerelem, bármennyire is nem így gondoljuk, az agyban indul. Pszichológusok véleménye szerint mindössze másfél és 4 perc közötti idő alatt végképp eldől, hogy szerelem lesz-e a találkozásból, vagy más keretek között marad a kapcsolat. Ennek kevés köze van ahhoz, ami valójában elhangzik: ez csupán 7 százaléknyit ér, miközben a testbeszéd 55 százalékban, a hang tónusa és a beszéd sebessége 38 százalékban dönti el, hogy valaki vonzó lesz-e számunkra, vagy sem.
Itt mind a férfiaknál, mind a nőknél a szexhormonok, a tesztoszteron és az ösztrogén dominálnak.
Ez a „rózsaszín szemüveg” időszaka, amelyben az adrenalin, a dopamin és a szerotonin játssza a főszerepet. Az adrenalin és a kortizol termelődését a szerelem legelső szakaszának feszültsége fokozza: izzadni kezdesz, a szíved kalapál, és kiszárad a szád. A dopamin nevű ingerületátvivő anyag a vágy és kielégülés kettősében játszik szerepet, hatása a kokainéval rokon: nem tudsz tőle aludni, mégis tele vagy energiával, és a kapcsolat minden apró részletében örömödet leled. A szerotonin a szerelem egyik legfontosabb vegyülete, amely azért felelős, hogy nem tudod kiverni a fejedből a szerelmedet.
Dr. Donatella Marazziti, a Pisai Egyetem kutatója húsz szerelmespárt vizsgált, akik kevesebb mint fél éve voltak együtt. A vérminták elemzése szerint a friss szerelmesek szerotoninszintje azokéval volt egy szinten, akik valamilyen kényszerbetegségben szenvedtek. Más kutatások szerint ennek köszönhető, hogy a friss szerelmesek mind a partnerüket, mind pedig magát a kapcsolatot hajlamosak idealizálni.
Ez az a jelenség, ami olyan szorosra fűzi a kapcsolatokat, hogy azok tartóssá válnak, és a pár esetleg gyereket is vállal. Ilyenkor az oxitocin és a vazopresszin veszi át a stafétát. Az oxitocin többek között az orgazmus idején termelődik, és a kötődés érzésének kialakulását támogatja, ezért számít a kapcsolat egyik legfontosabb kötőerejének a jó szex. De ugyanilyen nagy szerepe van az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulásában, és az ezt segítő tejelválasztásban is. Ha állatoknál blokkolják az oxitocin termelődését, akkor azok elutasítják a kicsinyeiket. Ha viszont nőstény patkányokba fecskendezik, azok akár a többiek kicsinyeit is gondozni és védeni kezdik. A vazopresszin szintén szex után termelődik, és a hosszú távú elköteleződést támogatja. Amikor a jelenlétét prériegerekben vizsgálták, kiderült, hogy ők sokkal többet szexelnek, mint amennyi a reprodukcióhoz szükséges lenne, és viszonylag szilárd párkapcsolatban élnek. Amikor a vazopresszin termelődését elnyomták náluk, a párok felbomlottak.
Egy brit pszichológus teljesen idegen embereket arra kért, hogy fél óráig beszélgessenek az életük intim részleteiről úgy, hogy közben egymás szemébe néznek. A kísérletben részt vevők a 34 perces próba után mély vonzódást éreztek egymás iránt. Két résztvevő később össze is házasodott.