Kiakadtak Szabó Zsófi őssejtügyén a magyar nők: Miért nem jár mindenkinek?

Az orvostudomány elképesztő ütemben fejlődik – egyre-másra lehet hallani a híreket az őssejtterápiának köszönhető csodás gyógyulásokról. Nincs olyan állapotos kismama, aki ne gondolkodna el ezen, hiszen a szülés után évekkel később is előjöhet olyan betegség, melynek gyógyításában kulcsszerepet kaphat a köldökzsinórvérben lévő őssejt. Szabó Zsófi többször is nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen élni kíván a lehetőséggel.

De vajon a már említett gyógyulások titka valóban a születéskor eltárolt köldökzsinórvér-őssejt, amelynek kinyerésére máskor nincs alkalmunk? Vagy egyszerűen ismét a sztárok drága hóbortjával állunk szemben?

Tényleg hátránnyal indul az az újszülött, akinek a szülei nem engedhetik meg maguknak a köldökzsinórvér-levétel és -tárolás több százezres költségét?

 

Nem minden betegségre megoldás!

Magát megnevezni nem kívánó szakértőnk szerint ez a kérdéskör sokkal összetettebb, mint azt általában gondoljuk. A köldökzsinórvérből kinyert őssejteket lényegében csak vérképzőszervi rendellenességek kezelésénél lehet megbízható sikerrel használni – főnként a leukémia egyes eseteinél. Noha találunk leírásokat arról, hogy ezeket az őssejteket más problémák, pl. autizmus, vakság vagy agyvérzés kezelésénél is alkalmazták, ezek megbízhatósága egyelőre vitatható.

A vérképzőszervi őssejtek funkciója a vérképző rendszer újjáépítése, újraindítása. Ezek a vérképző őssejtek azonban nemcsak köldökzsinórvérből nyerhetőek, hanem életünk végéig velünk maradnak a csontvelőben! Tény, hogy innen lehet a legkényelmesebben kinyerni az őssejteket, ám

a csontvelőből nyert sejtek is használhatók!

Még bizonyos vérképzőszervi betegségek, leukémiák esetén is megoldható, hogy saját, jól működő őssejtekhez jussunk, például a rosszindulatú sejtek gyógyszeres, átmeneti visszaszorításával.

Amit levesznek, nem elég!

A köldökzsinórvér-őssejtek másik problémája a mennyiség.  Születéskor mindössze körülbelül egyetlen deciliternyi köldökzsinórvért lehet levenni, a benne levő sejtek száma pedig legfeljebb egy kis súlyú tinédzser, vagy egy nagyon sovány és kis termetű felnőtt kezelésére elegendőek. Ugyan kísérleti körülmények között fel lehet szaporítani a sejtek mennyiségét, ám ezt a módszert egyelőre kizárólag állatokon tesztelték, mivel félő, hogy a

sejtek szaporításával megnő a daganatos elfajulás veszélye!

A saját őssejttel végzett transzplantáció különösen ritka: a 4 éves kor körül gyakrabban jelentkező gyermekkori leukémiák sokszor örökletes okokra vezethetők vissza, ilyenkor pedig a gyermek őssejtjei maguk is hordozzák a mutációt. Az idős korban megjelenő betegségek oka ugyan nem örökletes, hanem legtöbbször szerzett, ilyenkor viszont már a sejtek száma nem elegendő. A legtöbbször tehát más donortól származó őssejtekre van szükség a sikeres kezeléshez (ez lehet a testvér, de idegen donor őssejtje is).

Nem tragédia, ha nem tettük meg!

Épp ezért a magán őssejtbankok helyett hasznosabb lenne a megszülető babák őssejtjeit közösségi, akár állami finanszírozású őssejtbankokban tárolni, ahonnan a rászorulók megkaphatnák a megfelelő minőségű őssejteket. Egyelőre erre sajnos nincs mód, az azonban tény, hogy szükség esetén azoknak is van választásuk, akiknek a köldökzsinórvérét nem vették le születésükkor.

Épp ezért senkinek nem kell rosszul éreznie magát, ha esetleg nem engedheti meg magának a több százezer forintos költséget!