tóth gabi
Nem újdonság, hogy a rutin vérvizsgálat képet ad a koleszterin- és vércukorszintedrõl. A véredben ugyanis 1000-2000 olyan fehérje van, amelynek mérhetõ szintje sokat elárul arról, mi megy végbe a testedben. De vannak ennél meglepõbb dolgok is, amelyek kiderülhetnek belõle. Megmutatjuk, mi minden.
A kronológiai korod az az idő, amely a születésed óta eltelt – a biológiai korod viszont azt mutatja, milyen idősek a szerveid a kortársaidéhoz képest. Lehet, hogy 50 éves korodban a biológiai életkorod inkább egy 45 éveséhez hasonlít. 2015-ben egy svéd kutatócsoport rájött, hogyan lehet a vérmintából kimutatni azokat az értékeket, amelyek elárulják ezt a biológiai életkort. Arra is rájöttek, hogy a dohányzás, a magas testtömegindex és a sok cukor 2-6 évvel öregíthet meg, míg ezeknek a rossz szokásoknak az elhagyása és a rendszeres mozgás ugyanennyivel fiatalít.
A véred egyes fehérjéi már 10 évvel az Alzheimer-kór tüneteinek jelentkezése előtt elárulják a betegség lehetőségét. A brit kutatás, amely ezt feltárta, még nem zárult le teljesen, ám a korai felismerés a betegség hatékonyabb kezelésének lehetőségével kecsegtet.
Az orvosok régóta kutatják azt a protokollt, amely egyértelműen kimutatja az agyrázkódást, vagyis az ütésből származó agysérülést, mivel ez után egy második trauma akár végzetes is lehet, vagy hosszú távú problémákat okozhat. Az agyrázkódást az Alzheimer-kór későbbi fellépésével is összefüggésbe hozták már. A vér egyes fehérje-markerei azonban a fejet ért ütés után akár 7 nappal is elárulják, történt-e agyrázkódás.
A kiszáradás terheli a szívet, fáraszt, és a tiszta gondolkodásnak is gátat vet. Ennek ellenére nagyon sokan élünk folyamatosan kiszáradt állapotban, egyszerűen azért, mert nem iszunk elég vizet. A vérvizsgálat azonban kimutatja, ki van-e száradva a beteg – ez különösen az idősek számára lehet életmentő fontosságú.
Néha nagyon nehéz meghúzni a határt az egyszerű lehangoltság és a klinikai depresszió között – hosszú ideig a szakértők is úgy gondolták, hogy erre nincs lehetőség a fizikai változások mérésével. Egy osztrák kutatás során azonban sikerült azonosítani az egyik olyan agyi vegyületet, amelyik a vérben is megtalálható, és segít kimutatni, hogy vajon van-e elég boldogsághormon a szervezetedben.
A vérvizsgálat árulkodhat az orvosnak minden egyes vírusról, amit valaha is elkaptál. A szervezet ugyanis antitesteket hoz létre a vírusok ellen, ezek pedig egész életedben ott maradnak a véredben. Ha pedig az orvos tudja, milyen vírusokkal találkoztál már eddig, hatékonyabb gyógyszert írhat fel egy új fertőzés ellen.
Egy PEth-nek nevezett vegyületből több van azok vérében, akik biológiailag ki vannak téve az alkoholizmus kockázatának – erre a következtetésre jutott egy amerikai kutatócsoport. Ez az alkoholfüggőségben szenvedők gyógyulását, illetve a rászokás megelőzését segítheti.
A szorongás a stressz és az aggodalom fizikai oldala: a feszültség a válladban, vagy a gyors szívverés. Izraeli tudósok szerint viszont a szorongás megemeli egy specifikus fehérje szintjét a vérben – ez segíthet eldönteni, hogy vajon az a szorongás, amit érzel, túlmegy-e az egészséges határon.