Nem kell rutinszerűen lázat csillapítani!

Az újabb ajánlások szerint a lázat nem kell automatikusan csillapítani, még gyerekek esetében sem – az a gondolat, hogy maga a láz maradandó agykárosodást és egyéb szervi károsodásokat okozhat, nem több tévhitnél. Dr. Szakács Krisztina gyermekorvos szerint a láz nem betegség, hanem egy tünet – mégpedig annak a tünete, hogy a szervezet küzd a fertőzés, a kórokozók ellen.

- Épp ezért a lázcsillapítás célja a beteg komfortérzetének növelése, vagyis akkor van rá szükség, ha a gyerek sír, nyűgös, láthatóan rosszul érzi magát. Vagyis nem azt kell nézni, amit a hőmérő mutat, hanem azt, hogyan érzi magát gyermekünk.

Szintén tévhit, hogy a hűtőfürdő vagy a priznic az egyik leghatékonyabb lázcsillapítási forma lenne, ez egyszerűen nem igaz .

- A fizikális hűtés nem hat a hőközpontra, viszont a legtöbb gyereknek – és tegyük hozzá, a legtöbb felnőttnek is – megrázó élmény, amelytől ahelyett, hogy növekedne a komfortérzetük, még rosszabbul érzik magukat. A kellemetlen tünetek enyhítésére érdemes inkább a korszerű, paracetamol- vagy ibuprofen-tartalmú lázcsillapító készítményeket alkalmazni.

Dr. Szakács Krisztina szerint a lázgörcs a tudomány mai állása szerint nem a láz következménye, hanem a láz hátterében álló betegség kiváltotta biokémiai folyamatoké. Szintén tévhit, hogy a lázgörcs agykárosodást, vagy más szervi eltéréseket okozhat! Ez nem igaz, ahogyan az sem, hogy lázcsillapító adásával a lázgörcs kialakulása megelőzhető! Ha azonban a lázgörcs a gyermek életében először fordul elő, mindenképpen szükséges a gyermekorvosi vizsgálat. Ezen kívül a láz mellett fellépő egyéb tüneteket is érdemes figyelni: forduljunk orvoshoz, ha a gyermek a beadott lázcsillapító gyógyszer ellenére továbbra is rosszul van, nem itatható, aluszékony, nyomásra nem halványuló kiütései vannak, vagy más aggasztó tünet, például hasi fájdalom lép fel nála. Az olyan idegrendszeri tünetekkel, amilyen például a tarkókötöttség, pedig azonnal, késlekedés nélkül forduljunk orvoshoz!