Azonnal enyhít a stressz szorításán ez az ősi módszer

A stressz nemcsak a szívbetegségek és a daganatos kórok kockázati tényezője, hanem a cukorbetegségé is. Bizonyított tény, hogy genetikai hajlam, illetve más kockázati tényezők fennállása esetén a stressz hatására megjelenhet az inzulinrezisztencia, illetve akár a 2-es típusú cukorbetegség is. Egyes kutatások szerint akár már az életünk első két évében megjelenő stressz is besegíthet a későbbi cukorbetegségnek.

Ám van egy módszer, amely hatékonyan oldja a feszültséget, sőt, a depresszió kialakulásának kockázatát akár 60 százalékkal is vissza tudja fogni: ez pedig a mozgás. Egy új amerikai kutatásban 12 500 férfi és nő fittségi mutatóit, többek között a testtömegindexüket, a derékméretüket, és a testzsírszázalékukat, valamint egy futópadon elvégzett fittségi teszt eredményét vetették össze a lelkiállapotukkal. A 40 éven felüli nők esetében már az is fittnek számított, aki legalább 9 percig képes volt közepes intenzitással gyalogolni vagy kocogni.

Az eredmények szerint a legkevésbé fitt nőknek 59 százalékkal nagyobb esélyük volt a depresszióra, mint a legfittebbeknek – mégpedig a súlyuktól függetlenül. A nem túlságosan fitt és túlsúlyos nők pedig egyenesen 125 százalékkal esélyesebbek voltak a depresszióra, int az aktív, normál súlyú nők. Dr. Xuemei Sui, a tanulmány szerzője szerint egyelőre még nem teljesen tiszta, mi köze van a fittségnek a depresszióhoz, de valószínűleg pszichológiai és fiziológiai tényezők együttes hatásáról lehet szó.

A sport ugyanis növeli az önbecsülést, és ez már önmagában védhet a depressziótól.

A rendszeres fizikai aktivitás ráadásul a szervezet szerotonin- és dopaminszintjét is emeli, ami csökkenti a stresszt. A legjobb, ha annyit sportolunk,amennyit a szakértők ajánlanak: ez heti 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású edzés.