10 érdekesség a hazai görög- és sárgadinnyékről - így válaszd ki az édesebbet!

Utánajártunk, hogyan lehet kiválasztani az édesebbet, illetve összegyűjtöttünk néhány érdekességet is a Magyarországon termesztett görög-, illetve sárgadinnyékről. Kiderül például az is, hogy mihez kezdjünk a dinnyék magjával, vagy, hogy milyen jótékony hatásuk van ezeknek a zöldségeknek.

1, Kis helyen sok dinnye terem itthon

A tavalyi 2600-hoz képest idén 2900 hektáron termelnek dinnyét hazánkban. A szakemberek mintegy 140-160.000 tonna termésre számítanak idén, amiből mintegy 15 ezer tonna a sárgadinnye, a többi görögdinnye - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójából. 

2, Ma már szinte csak hibrid dinnyét kapni

Az oltott és hibrid dinnyék aránya mára elérte a teljes dinnye termőterület 95%-át. Ezekről a fajtákról összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, mivel a növények jobban ellenállnak a betegségeknek. A termésátlagok, a termésbiztonság is növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, jobb lett a minőség is.

3, Fólia alatt keveset termesztenek

A görögdinnye-termesztésünk 2-3%-a, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20%-a fóliás termelésből származik. 

4, A magyar dinnyék ízesebbek, mint a külföldiek

A hazai klíma kifejezetten jó a dinnyetermesztéshez. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt ugyanis a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, ezért a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.

5, Több görögöt eszünk mint sárgát

Magyarországon átlagosan 10 kiló dinnyét eszünk meg fejenként minden évben; melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. 

6, A sárgadinnye sokáig eláll, ha be van csomagolva

Minél érettebb egy sárgadinnye, annál több antioxidáns van benne. Hűvös helyen akár 5-6 napig is eltarthatjuk, de mindenképp csomagoljuk be, hogy ne vegye át más élelmiszerek az illatát. Csak fogyasztás előtt mossuk meg! A legtöbb sárgadinnyét egyébként Bács-Kiskun vármegyében termelik.

7, Ezért van jó hatással a dinnye az emberi szervezetre

A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában. A sárgadinnye emellett kiváló karotin és C-vitamin-forrás, a görögdinnyében pedig a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is. A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor-és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása. A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. 

8, Ezt érdemes megnézni egy görögdinnyén vásárlás előtt

Sokak szerint a legjobb, ha válogatáskor finoman megütögetjük a dinnye felszínét. Egy finom, érett, ropogós húsú dinnye tenyérrel megütve labdapattogáshoz hasonló hangot ad ki*.Ha a hang, amit hallunk, ennél mélyebb - medicinlabda pattogáshoz hasonlít -, akkor a dinnye omlósabb, kásásabb húsú. A hangon kívül ott vannak még az árulkodó csíkok is. Érdemes csíkos dinnyét venni, mert ezek között általában kevesebb az íztelen. Minél kevesebb a zöld és minél több a sárga szín a világos csíkban, annál érettebb a dinnye. Viszont az is igaz, hogy a sötétzöld, fekete héjúnak vékonyabb a héja, így kedvezőbb az ár/érték aránya.

A gyümölcs héja és szára is segíthet a választásban. Jó jel, ha a szár, a szár környéke és az ezekkel ellentétes pont is száraz. Ez általában azt jelenti, hogy a dinnye érése befejeződött. Az is jó jel, ha a dinnye héján - főként a csíkos fajtánál - hegek, forradások, száraznak látszó pörsenések vannak. Ezek a cukorfok emelkedésre utalnak, vagyis amelyik dinnye nem hibátlan héjú, az valószínűleg édesebb. Végül pedig a dinnye hasára érdemes vetni egy pillantást. A gyümölcs alján, ahol betakarítás előtt a földdel érintkezett, kell lennie egy sárgás foltnak. A folt nagysága fogja meghatározni az érettségét: minél nagyobb a folt, annál többet hagyták érni, vagyis annál érettebb.

* A Nébih szerint a kongó hang nem feltétlenül az érettségét jelzi, utalhat csupán arra, hogy az adott gyümölcsnek magas a víztartalma.

9, Így válasszunk sárgadinnyét

Sárgadinnye vásárlásakor leginkább a szaglásunkra kell hagyatkoznunk, ugyanis a méret nem jelzi az érettséget. Választás előtt mindenképpen szagoljuk meg a dinnye kocsánnyal szembeni véget. A kellemes aroma kívülről is érezhető. Az illat nélküli dinnyét régen, illetve éretlenül szedték le – ne válasszuk. A túlságosan erős, savanykásba hajló illat a túlérettség jele. Azt sem árt tudni, hogy a méretéhez képest nehéz dinnye frissen szedett, érdemes lehet az ilyet választani, de kerüljük a sérült, megnyomódott, vizenyősen foltosodott héjú dinnyét. A kiválasztás másik jó módszere, ha a dinnyét kissé megnyomjuk ott, ahol az inda levált róla, mivel ez a legkényesebb felülete. Amennyiben a héja puha, akkor már belül poshadt, ha kemény, akkor ezen a ponton szagoljuk meg. Ha pedig az inda rajta van a dinnyén, ez egyértelmű jele annak, hogy éretlenül szakították le, ilyen esetben válasszunk másik dinnyét.

10, Mi legyen a dinnye magjával?

Kevesen tudják, de a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban; ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.