Albérletkisokos: ezekről nem árt, ha tudsz akár bérlőként, akár bérbe adóként

Be kell-e jelenteni például a bérlőt a lakásba? A tulajdonos beleegyezése is kell a lakcímbejelentéshez? Elég egy sima bérleti szerződés? Akinek lejár a bérleti szerződése, nem fizet bérleti díjat, azt kirakhatja a rendőrség az albérletből? Íme a válaszok!

Elég egy sima bérleti szerződést aláírni?

Egyáltalán nem. Sőt, egy ügyvéd által írt is kevés biztosíték lehet, akár bérlők, akár bérbeadók vagyunk. A legbiztonságosabb megoldás, ha az ügyvéd által írt teljes bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek. De minimum a bérlővel érdemes aláíratni egy közjegyzői okiratba foglalt ún. kiköltözési nyilatkozatot, hogy biztosan visszakaphassuk az ingatlanunkat a szerződés lejárta után.

A lakás tulajdonosa is kell ahhoz, hogy bejelentsem magam az albérletbe?

Ez tévedés. Elég hozzá a bérleti szerződés, főleg ha az közjegyzői okiratban van. Vagyis a főbérlő nem tagadhatja meg az albérlőjétől, hogy az bejelentkezzen a lakásba (tartózkodási hely), hogy háziorvost válthasson vagy másik óvodába, iskolába írathassa a gyermekét. A lakcímbejelentést bármelyik okmányirodában meg lehet tenni két tanús bérleti szerződéssel vagy egy előre kitöltött lakcímbejelentő lappal.

Elég a lakcímkártya, hogy használjuk valaki más lakását?

Nem. Attól, hogy valaki be van jelentve (ez a tartózkodási helye a lakcímkártyán) egy lakásba, nem jelenti azt, hogy joga is van a lakást használni. A jogcímet bérleti szerződéssel vagy hatósági, bírósági határozattal lehet igazolni.

Akinek lejár a szerződése, azt kirakhatja a rendőrség a lakásból?

Sajnos vagy szerencsére nem. Kizárólag a bíróság dönthet úgy, hogy kirakat valakit egy lakásból, még akkor is, ha az illető illegálisan tartózkodik ott. Éppen az ilyen helyzetek miatt kell közjegyző előtt bérleti szerződést kötni. Akinek ugyanis közjegyző ellenjegyezte a bérleti szerződését, annak nem kell lakáskiürítési pert indítania a nem fizető lakó ellen, elég egy végrehajtási eljárást indítania. Ez sokkal gyorsabb és jóval olcsóbb is.

Az emelkedő rezsiárak miatt jó, ha a bérlő nevén van az óra?

Nem feltétlen. A közüzemi számlák befizetésére két megoldás van: vagy átíratjuk a béről nevére és akkor neki jön a csekk, vagy marad a tulajdonos nevén, de a bérlő fizeti a rezsit. Egyik megoldás sem 100%-ig biztonságos. A harmadik és egyben legjobb megoldás az úgynevezett előrefizetős mérőóra telepítése. Ennek a költsége kisebb, mint egy havi bérleti díj és így elkerülhető a túlfogyasztás és a tartozás felhalmozása is.

Magánszemélyként nem kell adót fizessek a beszedett lakbér után?

Ez tévedés. Ha valaki kiadja a lakását, annak az ebből származó jövedelme után - egy kivétellel -15% személyi jövedelemadót kell fizetnie negyedévente, a következő hónap 12. napjáig. Ha cég vagy egyéni vállalkozó veszi ki az ingatlant, akkor a cégnek kell az adót megfizetni a bérbeadó számítása alapján. Az adózás részleteiről itt írtunk korábban.

Bármilyen feltételt szabhat a lakástulajdonos?

Elméletben igen. Kérhet például akár háromhavi kauciót is, vagy megtilthatja, hogy kisállatot tartsunk a lakásban (szerződésbe kell foglalni), de például nem tagadhatja meg tőlünk az albérlést azért mert egy bizonyos helyen dolgozunk, vagy épp gyermeket készülünk vállalni. Ha mégis megteszi, az Alapvető Jogok Biztosához fordulhatunk jogorvoslatért.