Hányszor, miért és hogyan kell helyesen szellőztetni?

Kevés szó esik a rossz levegő káros hatásairól, pedig ilyenkor télen még nagyobb a jelentősége a tiszta, friss levegőnek, mint nyaranta. De mitől lesz rossz a benti levegő, és milyen időközönként érdemes lecserélni azt egy kis szellőztetéssel? 

Ettől rossz a kinti levegő

Az egészségünket sok minden befolyásolja, ezek közül a levegő szennyezettsége a környezet által okozott betegségek legfontosabb oka. Sok légszennyező található a környezetünkben, a legtöbb megbetegedést a szálló por (szmog) okozza, ami elsősorban a helytelen tüzelésből ered. dr. Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés szakértője szerint a szálló por másik forrása a közlekedés, ami főként a nagyobb városokban jelent problémát, ahol a forgalmasabb utak mentén magasabb a koncentrációja. Éppen ezért fontos, hogy amikor az NNK figyelmeztetést ad ki a szálló por magas koncentrációja miatt, a várandósok, idősek és krónikus betegek ne töltsenek túl sok időt a szabadban és ritkábban szellőztessenek.

Ettől lehet rossz a benti levegő minősége

Az időnk 80-90%-át bent töltjük, ezért is fontos, hogy jó legyen a belélegzett benti levegő minősége. A munkahelyek, iskolák, otthonok levegőjének minőségét több tényező befolyásolja: egyrészt a kültéri levegő, másrészt a beltéri szennyezők, a szellőztetés módja, illetve az, hogy van-e például légtisztító berendezésünk, amik csökkentik a szennyezőanyagok koncentrációját.

Ha kint rossz a levegő, ne is szellőztessünk?

Rossz beidegződés, hogy ha kint nem tiszta a levegő, akkor az emberek egyáltalán nem szellőztetnek, attól tartva, hogy a rossz levegő bekerül a lakásba. Pedig ilyenkor is ki kell engedni a bent felgyűlt káros anyagokat. Nem is gondolnánk, hogy mennyi légszennyező forrás van otthon is, és szellőztetés nélkül mennyire feldúsulhatnak ezek a káros anyagok. Elég csak az általunk kilélegzett szén-dioxidra gondolni, de említhetjük a felvert port, a sütés-főzés során keletkező anyagokat, a füstölők, a takarítószerek használatát is.

Milyen betegségeket okozhat a szennyezett levegő?

Rövid- és hosszú távú hatásai egyaránt vannak. A kinti rossz levegő légúti tüneteket, légúti irritációt, köhögést, légzési nehézségeket okoz, ezen kívül szív- és érrendszeri problémákat is. Rövid távon akár szívritmuszavar is felléphet nagy szmogban. A benti rossz levegő ezeken kívül hatással van például a gyermekek és felnőttek tanulási képességeire, munkavégzési képességeire, hosszú távon pedig növeli a krónikus légúti-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Hogyan kell jól szellőztetni?

Az energiaválság idején ez a kérdés még fontosabb. Egyes ajánlások szerint 60-90 másodpercnyi szellőztetés elég, de az NNK szakértője szerint ez sajnos nem igaz, ennyi idő alatt nem lehet megfelelő légcserét elérni. Ha nem jelentős a kinti- és benti hőmérséklet különbsége, akkor akár 15-20 percre is javasolt az ablakokat kinyitni. Ahogy nő a hőmérsékletkülönbség, kevesebb idő is elég, de ha 20 fok vagy annál nagyobb különbség van, akkor is legalább 5 percig szellőztessünk. És persze az sem mindegy, hogyan csináljuk. Lehetőleg tárjuk ki az ablakot, legyen kereszthuzat, bukóállásnál ugyanis a hőmérséklet csökken, de a levegő csak kismértékben cserélődik ki. Otthon legalább naponta 2-3-szor szellőztessünk, az iskolában viszont minden szünetben.