kulcsár edina
Dulin Metta édesapját és szeretett nagyapját is elvesztette 10 évvel ezelőtt, mégsem megy mécsest gyújtani a temetőbe. A Kőgazdag Fiatalok szereplője most arról mesélt lapunknak, hogy hogyan emlékszik szeretteire és miért gondolja úgy, hogy a halottak napja is csak egy olyan nap, mint a többi.
A Kőgazdag Fiatalokból megismert Dulin Metta 10 éve vesztette el édesapját és nagypapáját, közel egy időben. A TV2 csinos sztárja ennek ellenére sem jár temetőbe, így a halottak napja sem különleges alkalom a számára. Minderre pedig nagyon egyszerű indoka van, amit most el is árult.
Metta bevallotta, szerinte nincs szükség arra, hogy kimenjen a temetőbe ahhoz, hogy emlékezzen a szeretteire. Sőt, a halottak napja intézményével sem feltétlenül ért egyet:
Alapvetően nekem nem tetszik az, hogy ilyenkor tömött sorokban állnak az autók a temetők előtt. Én másképp gondolkodom arról, hogy hogyan tudom a szívemben életben tartani a számomra fontos személyek emlékét. Sőt, a családomban sem szokás a halottak napi közös megemlékezés.
„Ezt egy ilyen kötelező körnek gondolom, aminek próbálnak megfelelni az emberek, pedig bármikor kimehetnének. Egy héttel előtte vagy két hónappal utána ugyanazzal a szeretettel és jó érzéssel gondolhatnának a szeretteikre ahelyett, hogy sorban állnak a parkolóban meg tolonganak a virágüzleteknél. De persze azt is tiszteletben tartom, hogy mindannyian különbözőek vagyunk” – tette még hozzá.
Az elmúlt évek alatt a Kőgazdag Fiatalok szereplőjének már sikerült feldolgoznia a gyászt és elfogadni szerettei elvesztését, amiben leginkább az idő segített.
Azt gondolom, hogy minden sebet az idő gyógyít be, legyen az egy haláleset vagy egy szakítás. És 10 év annyira sok idő, hogy már nem szoktam emiatt szomorkodni. Tudom, hogy ez az élet rendje. Persze néha jó érzés elővenni a fényképeket, nézegetni őket, pont a napokban került a kezembe egy kép, ahogy gyerekként nagypapám mellett guggolok és figyelem, ahogy dolgozik. Ő egy lakatosmester volt és engem kicsiként nagyon érdekelt ez a munka és lenyűgözött, ahogyan a vassal dolgozik. Jó ezeket felidézni, de mindig csak a pozitív emlékekre gondolok
– mesélte szeretettel.
Az persze azért előfordul, hogy eszébe jut, hogy vajon mit gondolna most róla az édesapja vagy a nagypapája.
„Szerintem egy kicsit mindenki szeret abba kapaszkodni, hogy az elhunyt szerettei valamilyen módon figyelik őt fentről és próbálják terelgetni, vigyázni rá. Én sem vagyok ezzel másképp. Néha szoktam arra gondolni, hogy hátha apukám látja, hogy mit csinálok és büszke lenne rám, vagy épp a nagypapám elismerően szólna, ha tudná, mi történik velem” – vallotta be.
A TV2 sztárja azt is őszintén elmondta, hogy valójában egyáltalán nem látogatja édesapja sírját, egyszerűen azért, mert úgy gondolja: nem ez kell ahhoz, hogy méltóképpen megemlékezhessen róla.
Az az igazság, hogy én nem vagyok egy temetőbe járó típus. Egyetlen egyszer voltam apukám sírjánál, a temetésekor, mert egyszerűen nem gondolom, hogy azzal közelebb kerülnék hozzá, hogy kimegyek oda
– árulta el.
„Az emlékezéshez vagy a közös élmények felidézéséhez nem kell, hogy halottak napja legyen, bármikor meg tudom ezt tenni. És persze az sem kell, hogy ott legyek a sírjuk előtt. De én is szoktam gyertyát gyújtani, csak nem feltétlenül ott, de ezt az elhunyt szeretteim születésnapján vagy más évfordulón is megteszem, sőt akkor is, ha csak éppen valamiért eszembe jutnak” – egészítette még ki a gondolatait.