tóth gabi
Gesztesi Károly tragikusan hirtelen, 56 évesen hunyt el január 4-én. A népszerű színész nagyon fiatal volt még, ám annyira imádta az életet, hogy fordulatos életútja bemutatásához három könyv sem lenne elég. Sorozatunk második részében felelevenítjük a kort, amikor először nősült meg.
A csajozás miatt választotta a színészi pályát Gesztesi Károly, ehhez képest azonban már a főiskolán megismerkedett első feleségével, Csarnóy Zsuzsával.
Annyira egymásba szerettek, hogy rögtön elköteleződtek egymás mellett, a főiskola elvégzése után pedig összeköltöztek.
Nem volt könnyű a helyzetük, mert bár főszerepeket játszottak a Thália Színházban, havi tízezer forintból kellett megélniük, amiből a színészotthonbeli szoba kifizetése után háromezer forintjuk maradt.
„A helyzetet talán az jellemzi a legjobban, hogy a színház raktárából előcibált fellépő jelmezeink jóval alkalmasabbak voltak mindennapi viseletre, mint a saját ruháink. Már ami az állapotukat illeti. Külsőre sajnos némi kívánnivalót hagytak maguk után, mert hiába a jó meleg felöltő, mégsem ugorhatok le egy hűvös téli hajnalon a sarki ABC-be, mint III. Richárd, talpig hermelinben, és a felségemet sem nézték volna jó szemmel a postán, mint Oféliát! Szóval egy fillérünk nem volt, fűnek-fának tartoztunk, hitelbe ettünk, hitelbe ittunk, hitelbe vásároltunk” – emlékezett a nehéz időszakra a Bulik, balhék, sztorik című könyvében Gesztesi.
Ezután kezdődött élete legszegényebb, ám saját bevallása szerint mégis legboldogabb időszaka: miután fizetésképtelenség miatt kirúgták őket a színészotthonból, egy barátja kölcsönéből vásárolt egy telket Fóton, amin egy aprócska favityilló állt: volt benne egy franciaágy, egy hűtőgép, egy kis rezsó, meg egy bojler, amiből zuhanyozni lehetett.
Annyira kicsi volt a ház, hogy nem lehetett egyszerre kinyitni a bejárati ajtót és a hűtő ajtaját. Zsuzsa ekkor már várandós volt a színész legidősebb gyermekével, Mátéval.
„Szorult helyzetemből ismételten apósom húzott ki, de most nem egy külföldi útra vonatkozó tanáccsal, hanem ropogós készpénzzel. A keshez úgy jutott hozzá, hogy eladta a lakását és beköltözött hozzánk. A tizennégy négyzetméterbe! A terhes feleségem mellé. Az ágyunkban aludt! Köztünk. Rémes volt. Az elején még csak-csak el tudtam viselni, de ahogy teltek-múltak a hetek, az öreg is érezte, hogy baromi rossz vásárt csinált, de már nem lehetett visszafordítani.”