
Szexuális zaklatás miatt tömeges öngyilkosságba menekülnek a teknősök Macedóniában
Ezt a folyamatot a biológiában kihalási örvénynek nevezik.
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport azt figyelte meg az észak-macedóniai Golem Grad szigeten, hogy az ott élő nőstény teknősök "tömegesen követnek el öngyilkosságot" a hímek állandó "szexuális zaklatása" miatt - jelentette helyi hírekre hivatkozva a People magazin online kiadása.

A Golem Grad sziget a Macedónia délnyugati csücskéban található Preszpa-tó közepén fekszik. A hely különlegessége, hogy viszonylag zárt élőhely, és az ott élő görög teknősök (hermanni) nem tudnak elvándorolni, és a populáció összetételét is alig befolyásolják külső tényezők. Ennek következtében a nemek aránya rendkívül felborult a teknősök között, és tizenkilenc hímre mindösszesen egyetlen nőstény jut. Közvetetten ez minden probléma forrása.
Szaporodási időszakban a hím teknősök eleve versengenek a nőstényekért, ám ilyen torz nemi arányok mellett ez a verseny extrémmé válik. Megfigyelések szerint a Golem Grad szigeten a hímek folyamatosan zaklatják a nőstényeket: üldözik őket, harapják a páncéljuk szélét, megpróbálnak rájuk mászni, sőt olykor több hím egyszerre próbál párzani ugyanazzal az egyeddel.
A folyamatos szexuális stressz miatt a nőstény teknősök gyakran menekülő viselkedést mutatnak: igyekeznek eltávolodni a hímektől, elrejtőzni vagy a sziget kevésbé frekventált részeire húzódni. A Golem Grad azonban sziklás, meredek peremekkel tagolt terület, ami ahhoz vezet, hogy a nőstények sokszor inkább a mélybe vetik magukat a hímek elől menekülve. A kutatók szerint ez nem szándékos „ugrás”, hanem a zaklatás miatti kapkodó menekülés következménye.
A jelenség azért is figyelemre méltó, mert hosszú távon a populáció kihalásához vezethet. Kutatók szerint ha a nőstények aránya tovább csökken, az még intenzívebb versengést eredményez a hímek között, ami újabb stresszt és pusztulást okozhat. A tudósok azt jósolják, hogy a jelenlegi dinamika mellet a sziget utolsó nőstény teknőse 2083-ban pusztulhat el. Ezt a folyamatot a biológiában kihalási örvénynek nevezik: egy negatív visszacsatolási spirál, amelyben a populáció szerkezeti problémái saját fennmaradását ássák alá.
A torz nemi arány okai nem teljesen tisztázottak. Felmerült, hogy a populáció eredetileg emberi betelepítésből származhatott, és már a kezdetekkor aránytalan volt a nemek eloszlása. Más kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy sok teknősfajnál a tojások inkubációs hőmérséklete befolyásolja az utódok nemét. Ha a sziget mikroklímája tartósan kedvez a hímek kikelésének, az hosszabb távon ilyen torzuláshoz vezethet. Az izolált élőhely pedig megakadályozza, hogy a populáció természetes módon kiegyensúlyozódjon.







