
Meghalt a Magyar Sakál, aki meg akarta ölni a francia elnököt – Sári Gyula 94 évet élt
94 éves korában, Párizsban elhunyt Sári Gyula. Ő annak a magyar különítménynek volt a tagja, akik részt vettek 1962-ben az akkori francia elnök, Charles de Gauelle elleni támadásban; a francia sajtó aggatta rá a Magyar Sakál nevet.
Magyar Sakál – így emlékezik meg a külföldi sajtó Sári Gyuláról, aki Párizsban hunyt el. A Győrben született Sári, az 56’-os forradalom fegyveres résztvevője volt két másik társával, Marton Lajossal és Varga Lászlóval együtt. Mindannyian a budapesti harcokban vettek részt, majd 56’ decemberében elhagyták az országot. Távollétükben halálra ítélték mindannyiukat.

- A merényletre 1962. augusztus 22-én került sor.
- Célpontja Charles de Gauelle francia elnök volt.
- Az elnök és felesége megúszta a fegyveres támadást.
- A magyar triót elítélték.
- A merényletről Frederick Forsyth írt politikai krimit, A Sakál napja címmel.

Háborúban is harcolt a Magyar Sakál
Sári, miután elhagyta Magyarországot, Franciaországba ment társaival, majd részt vett a már zajló második indokínai háborúban. Közben Franciaországban a háborús hős, de Gaulle került hatalomra, aki négy sikertelen offenzíva után belátta, hogy Algéria függetlensége elkerülhetetlen. Az afrikai országban azonban élt egymillió francia telepes is, akik árulással vádolták az elnököt. Két francia tábornok vezetésével titkos hadsereget szerveztek, akik merényleteket és szabotázs akciókat hajtottak végre. Célpontjaik között eleinte francia kormánytisztviselők szerepeltek, ám később maga az elnök is felkerült a halállistájukra. A három magyart a francia titkosszolgálat szervezte be az elnök életére törő, titkos osztagba, Sári mellett indokínai múltja szólt, Marton eleve katonatiszt volt, míg Varga a pesti utcákon bizonyította, hogy jól bánik a fegyverekkel.
A támadás időpontját is kitűzték; 1962. augusztus 22-én, Párizs külvárosában akarták kilőni a reptérre tartó elnöki konvojt.
A 12 fős osztag, köztük a három magyar Petit-Clamart-ban nyitott tüzet az Avenue de la Libération sugárúton, megvárva az esti szürkületet. Több parkoló autóból 220 lövést adtak le, az első tucatnyi de Gauelle két motoros testőrét ölte meg. Az elnöki limuzinban a sofőr, de Gauelle, a felesége és a veje ült. Autójukat 14 lövés találta el, kidurrant mind a négy gumi, az Istennőnek nevezett fekete Citroën DS 19 meg is csúszott az úton, ám a kocsi forradalmi felfüggesztésének köszönhetően a sofőr egyenesbe tudta hozni a járművet és el tudott hajtani. Az akkor már 71 éves de Gauelle-t a merénylet nem rázta meg, a kifejezetten magas elnök a lövések alatt még a fejét sem hajtotta le, csak kissé előre dőlt, közben pedig megvetően annyit mondott;
„ úgy lőnek, mint a disznók.”
Feleségében sem keltett túlzott riadalmat a golyózápor, ő, amikor már elcsitult a fegyverek hangja, a csomagtartóban tárolt csirkehús hogyléte felől érdeklődött.
Sáriék, a sikertelen támadás után egy évig hamis okmányokkal bujkáltak, végül azonban lebuktak. Vezetőjüket, Bastien Thiry alezredest halálra ítélték, Sáriék húsz évet kaptak. De Gauelle, aki összesen harminc merényletet élt túl, Sáriék kapcsán megjegyezte, hogy pocsék lövészek, majd kegyelmet gyakorolt, így 5 év után szabadulhattak, azaz 1968-ban már szabadlábon voltak.

Fotó: AFP / afp
Ezt mondta halála előtt a Magyar Sakál társa
A magyar trió tagjai közül Vargáról tudni a legkevesebbet, ő vélhetően a hetvenes években halt meg. Marton Lajos, aki tavaly hunyt el Párizshoz közeli otthonában, 2022-ben interjút adott a Magyar Nemzetnek.
Azok közül, akik lőttek is, Sári Gyulával ketten vagyunk még életben. Kilencvenévesek elmúltunk, de az irányt, amit tartottunk, az életünk végéig tartjuk
– mondta három évvel a halála előtt Marton Lajos.
Sári Gyula 94 éves korában, 2026 január végén hunyt el Párizsban, nemrég helyezték örök nyugalomra a Levallois-Peret temetőben.
Carlos nem az igazi Sakál
- Frederick Forsyth 1971-ben írta meg világsikerű művét, A Sakál napját, ami a de Gaulle elleni merényletet dolgozza fel, két valóságos esemény kapcsán.
- Az egyik Sáriék akciója, a másik pedig egy párizsi merénylet, aminek elkövetője ismeretlen maradt.
- Forsyth utóbbi eseményre húzta fel a Sakál történetét és alakját, aki a krimiben de Gauelle éltére tör.
- A könyvből 1973-ban készült nagy sikerű film, majd azóta számos változata készült.
- A filmet látva nevezte el magát Sakálnak Carlos, a Magyarországon is bujkáló terrorista.
De Gauelle hálája nem maradt el
Amikor a Fiat autógyár meg akarta szerezni a Citroënt, az elnök maga lépett közbe, hogy az éltét megmentő limuzint gyártó cég francia kézben maradhasson.
Az 1973-ban készült filmben így zajlott a képzeletbeli merénylet.






