
Tovább fokozódik a rejtély: újabb rendellenességre figyeltek az 3I/ATLAS körül
Ez már a 17. rendellenesség a csillagközi objektum körül. A tudósok hónapok óta figyelemmel kísérik a 3I/Atlas névre keresztelt, állítólagos üstököst, amely a feltételezések szerint egy idegen űrhajó lehet.
Egy vezető űrszakértő szerint újabb anomáliára figyeltek fel a titokzatos objektumon, amelyet egyes feltételezések idegen űrhajónak tartanak, mialatt az az űrben száguld – ezzel 17-re nőtt az ezzel kapcsolatos rendellenességek száma. Avi Loeb asztrofizikus elmondása szerint a 3I/Atlas névre keresztelt csillagközi objektumot egy körte alakú gázfelhő vette körbe, amikor a SPHEREx űrteleszkóp a múlt hónapban adatokat gyűjtött róla. Loeb azt is elárulta, a vízgáz-kibocsátás 20-szor fényesebb volt a SPHEREx tavaly augusztusi adataihoz képest, az újonnan megjelent képeken pedig egy anti-farok megnyúlást is kimutattak a Nap irányába.

Újabb szokatlan anomáliára figyeltek fel a 3I/Atlas körül
Ez a következtetés egy új anomáliát vet fel a 3I/Atlasszal kapcsolatban. Mindez hatalmas mennyiségű poranyagra utal, mivel ugyanezeknek a hatalmas szikláknak elegendő felületet kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a gázfelhő százszor fényesebb legyen, mint a mag a visszavert napfényben. Tudjuk, hogy a töredékeknek egy milliméternél nagyobbaknak kell lenniük, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a finom porból álló, a sugárzás nyomása által uralt üstököscsóva létezne
- írta a blogján Avi Loeb.
A hatalmas méretű űrkőzet az elmúlt hónapokban keltette fel a csillagászok figyelmét, és ami decemberben mintegy 270 millió kilométerre haladt el a bolygónk mellett. Avi Loeb elmélete, miszerint az űrobjektum idegen technológia lehet, amelyet a Föld megfigyelésére küldtek, hamar nagy figyelmet vont magára, mialatt az asztrofizikus korábban legalább 16 furcsaságot sorolt fel, amelyek arra utalhatnak, a 3I/Atlas technológiai jellegű lehet, nem pedig üstökös, ahogy azt a legtöbb szakember gondolja.
Avi Loeb továbbá rámutatott arra, hogy a 3I/Atlas körüli világító glóriában a szórt napfény természete is alapvetően megváltozott, a Naphoz való legközelebbi pont elérésekor: az eredetileg jégdomináns spektrumot egy sötétebb, poralapú, kékes fényszórást mutató összkép váltotta fel.
A SPHEREx adatai ismét bebizonyították, hogy a tudomány egy tanulási folyamat. Több adatra van szükségünk ahhoz, hogy eligazodjunk a fent említett anomália megfelelő megoldásában. Nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a csillagközi tér kozmikus utcájáról a belső Naprendszerünkbe érkező objektumok különböznek a korábban ismert jeges kőzetektől
- tette hozzá a legutóbbi blogbejegyzésében az asztrofizikus, a Daily Star beszámolója szerint.







