KÜLFÖLD
Első világháborús betegség ütötte fel a fejét az ukrán fronton
Megfelelő kezelés hiányában a fertőzés órákon belül halált okoz.
A háború frontvonalában dolgozó ukrán orvosok és segélyszervezetek arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban felütötte a fejét a gázgangréna, azaz más néven az anaerob nevű fertőzés a sérült katonák körében, amely legutóbb az első világháború alatt szedett halálos áldozatokat Európában - jelentette The Telegraph brit hírportál.
A gázgangréna nevű fertőzés okozója a "Clostridium perfringens" nevű baktérium, ami a talajban, sárban, szerves anyagokban és az emberi bélrendszerben is előfordul, de normális körülmények között nem okoz problémát. Veszélyessé akkor válik, amikor oxigénszegény környezetbe, például egy mély, zúzott, lőtt vagy repesz okozta sebbe jut. Ilyenkor gyorsan szaporodik, és olyan toxinokat termel, amelyek elpusztítják a környező szöveteket, miközben gázbuborékok keletkeznek a bőr alatt. A fertőzés villámgyorsan képes krónikussá válni: akár néhány órán belül életveszélyes állapotot idézhet elő.
Az orosz-ukrán háború frontvonalában uralkodó állapotok különösen kedvezőek az ilyen fertőzések kialakulásának. A drónok és tüzérségi lövedékek okozta sebek gyakran mélyek, szennyezettek, és idegen testeket tartalmaznak. A fronton megsérült katonákat pedig sokszor nem lehet azonnal elszállítani: előfordul, hogy órákig, sőt akár egy teljes napig is várniuk kell a mentésre, miközben a sebek nincsenek megfelelően kitisztítva.
Az ukrán orvosok beszámolói szerint a gázgangrénás esetek az utóbbi hónapokban jelentek meg a sérült katonák körében. A betegek gyakran már előrehaladott állapotban kerülnek kórházba: a fertőzés szövetelhalást okoz, és sokszor csak az amputáció mentheti meg a beteg életét. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, több fronton szolgáló egészségügyi egység is arról számol be, hogy nőtt a súlyos, fertőzéssel szövődött sebek száma.
„Olyan sérülési szövődményeket látunk, amilyeneket még soha nem láttunk, csak az iskolában tanultunk róluk"
- fogalmazott egy külföldi önkéntes orvos a The Telegraph hírportálnak.
A gázgangréna utoljára az első világháborúban okozott tömeges fertőzéseket, amikor a lövészárok-hadviselés és a korszerűtlen sebesültellátás ideális körülményeket teremtett a fertőzés terjedéséhez. A korabeli orvostudomány még nem rendelkezett hatékony antibiotikumokkal, ezért a fertőzés még akkor is gyakran halálos kimenetelű volt, amikor a sebesült ellátást kapott.
Ezzel szemben ma a fejlett orvostechnika révén a gázgangréna szinte teljes mértékben megelőzhető, azonban az ukrán fronton a sérültek hosszú időre a harcmezőn rekedhetnek, ezért a kórokozó ismét szedni kezdte az áldozatait.
Ripost hírek
