Brüsszelbe vezényelhetik a belga hadsereget, tarthatatlan az utcai erőszak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA belga fővárosban már szinte napi rendszerességgel történnek lövöldözések és robbantásos támadások.
Theo Francken belga védelmi miniszter egy lapinterjúban arról beszélt, hogy Brüsszelben annyira leromlott a közbiztonság, hogy a kormány – különösen a védelmi és belügyi tárca – azt fontolgatja, hogy részlegesen bevonják a hadsereget a rendfenntartó feladatok ellátásába.
Az utóbbi hónapokban Brüsszel egyre súlyosbodó biztonsági helyzettel néz szembe. A belga fővárosból már szinte napi rendszerességgel érkeznek hírek utcai lövöldözésekről és robbantásos támadásokról, melyek legtöbbször a szervezett drogkereskedelemhez köthetők. A közbiztonság általános romlása miatt a lakosság biztonságérzete érezhetően csökkent, és a közbeszéd középpontjába került a kérdés: szükség van-e katonák bevetésére a főváros utcáin.
Ennek kapcsán Theo Francken azt mondta a Le Soir napilapnak adott interjúban, hogy a helyzet "drámai", és a hadsereg bevetésének lehetősége ott van a kormány asztalán. A tárcavezető ugyanakkor hozzátette, hogy ez „csak rendkívüli körülmények között” jöhet szóba, és elsősorban a belügyminiszter döntésétől függ.
„Nyitott vagyok a brüsszeli biztonság javítására. A helyzet mostanra drámaivá vált. Mind biztonsági, mind politikai és társadalmi szempontból. A hallottakkal ellentétben én nagyon aggódom fővárosunk állapotának romlása miatt”
- fogalmazott Theo Francken, hozzátéve, hogy az utcákon felmerülő biztonsági kérdések ugyan nem a hadsereg felelősségi körébe tartoznak, de a katonák bevonása lehetséges, ha ez szükségessé válik.
Francken kijelentése, miszerint a hadsereg készen áll a bevetésre, komoly visszhangot váltott ki a belga politikai életben. Támogatói szerint a katonai jelenlét elrettentő erőt jelenthetne a bűnözői csoportok számára, és gyors, látható válasz lenne a közbiztonsági válságra.
Kritikusai azonban attól tartanak, hogy a katonák utcai megjelenése a polgári szabadságjogok korlátozását jelentené, és a társadalmi feszültségek további fokozódásához vezetne. Több ellenzéki politikus, különösen a frankofón szocialista pártból, arra figyelmeztetett, hogy a katonai beavatkozás inkább szimbolikus, mint hatékony intézkedés lenne, amely nem kezeli a problémák gyökerét.
A belga kormány egyébként már korábban is dolgozott egy új biztonsági terven, amely a „large cities plan” nevet kapta. Ennek célja, hogy a rendőri jelenlétet megerősítsék a főváros legproblémásabb városrészeiben – például Molenbeekben, Anderlechtben és a Gare du Midi környékén –, valamint hogy fokozzák az éjjeli járőrözést és a térfigyelő rendszer hatékonyságát. A terv egyik vitatott eleme az, hogy katonák is részt vennének a rendőrséggel közös járőrözésben, amennyiben a rendfenntartó erők kapacitása nem elegendő. A kormány 20 millió eurót különített el a program elindítására, amelynek részleteit a belügyminisztérium dolgozza ki.
