
"Mindet össze kell gyűjteni" - Pokémonokhoz hasonlították a migránsokat Trumpék
Ahogy arra számítani lehetett: a liberális jogvédők kiakadtak...
Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) egy olyan videót osztott meg a közösségi médiafelületein, amiben illegális migránsok őrizetbe vétele látható, miközben a háttérben a Pokémon rajzfilmsorozat híres, "Meg kell fogni mindet" című főcímdala szól - jelentette a Newsweek amerikai hírportál.

A hétfőn megjelent videó legprovokatívabb eleme kétségtelenül az, hogy a Pokémon szlogenjét – „Gotta Catch ’Em All”, magyarul „Meg kell fogni mindet” – szinte szó szerint alkalmazzák az illegális migránsokkal szemben. Ezzel a Belbiztonsági Minisztérium egyértelműen azt akarta kommunikálni, hogy a papírok nélküli bevándorlókat - egytől egyig - „össze kell gyűjteni”, mint a rajongók által vadászott képzeletbeli Pokémonokat.
Szintén nagy feltűnést keltett a videó végén megjelenő "Pokémon-kártyák", melyekre rajzfilm-figurák helyett bűnelkövető migránsok fényképei kerültek. A kártyákon feltüntették a személyek „alleged crimes” (állítólagos bűncselekményei) listáját, valamint olyan kifejezések is megjelentek, mint „weakness” (gyengeség) és „retreat” (visszavonulás), amelyek a Pokémon kártyajáték terminológiáját idézik.
Ahogy arra számítani lehetett, a videó komoly felháborodást váltott ki. Bevándorláspárti szervezetek és jogvédők élesen bírálták a videót, mondván, hogy az államnak elsődlegesen az emberi méltóság tiszteletben tartására kellene törekednie, nem pedig arra, hogy látványos, popkulturális elemekkel stigmatizálja migránsokat. Többen azt is kiemelték, hogy a videóban bemutatott „bűncselekmények” egy része csupán vádként jelenik meg, jogerős ítélet nélkül.
Más kritikusok szerint a videó jogi kérdéseket is felvet, mivel a Pokémon márka a Nintendo, a Game Freak és a The Pokémon Company közös tulajdona, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy ezek a cégek engedélyt adtak volna a videó elkészítéséhez. Bár az amerikai jogban létezik a „fair use” (méltányos felhasználás) fogalma, amely bizonyos esetekben engedély nélküli tartalomhasználatot tesz lehetővé, kérdéses, hogy egy állami kommunikációs anyag esetében valóban alkalmazható-e ez a kivétel.







