Németországban már plusz munkaszüneti napok járnak a muszlim bevándorlóknak

A Németország északi csücskében található Schleswig-Holstein tartomány regionális kormánya kiadott egy rendeletet, melynek értelmében a muszlim hívek a jövőben kérvényezhetik felmentésüket a munkavégzés alól a legfontosabb iszlám ünnepnapokon - írja a Bild. Bár a döntés nem jelenti, hogy ezek a napok teljes értékű állami ünneppé váltak volna a muszlimoknak, a rendelet mégis komoly politikai és társadalmi vitát váltott ki Németországban.

A döntés közvetlen előzménye, hogy a holsteini kormány megállapodást kötött az Északnémet Iszlám Kulturális Központok Szövetségével (VIKZ), melynek  értelmében a muszlim hívők a jövőben a két legfontosabb iszlám ünnepnapon – a Ramadan záróünnepén (Eid al-Fitr) és az Áldozati Ünnepen (Eid al-Adha) – hivatalosan is kérhetnek felmentést a munkavégzés vagy az iskolai részvétel alól.

A szerződés betűje szerint a szabadnapokat diákok, közalkalmazottak és más munkavállalók is kérelmezhetik. A szabályozás rögzíti, hogy a kérelem előzetesen benyújtandó, és a munkáltató, illetve az iskola hivatalosan engedélyezheti a távollétet.

A tartományi kormány hangsúlyozta, hogy a döntés a vallásszabadság és az egyenlő elismerés elve alapján született. Schleswig-Holstein ezzel Németországban az első tartomány lett, ahol a muszlim vallási ünnepeket a hivatalos állami keretek között is elismerik.

Ahogy arra számítani lehetett, a megállapodás körül gyorsan felerősödtek a kritikus hangok. Szakértők szerint a rendelet alkotmányellenes, hiszen sérti az egyenlő bánásmód elvét. Ebben az esetben ugyanis egy konkrét vallási közösség kapott speciális kedvezményeket, miközben más vallások híveinek hasonló lehetőségei nincsenek szabályozva. Felmerült tehát a kérdés: ha a muszlimok számára két extra szabadnap jár, vajon mi akadályozza meg a hindu, buddhista vagy más vallási kisebbségeket attól, hogy hasonló követelésekkel álljanak elő?

Több jogász is rámutatott, hogy a német alaptörvény világosan rögzíti az állam vallási semlegességét, így kérdéses, hogy az állam köthet-e egyetlen iszlám szervezettel olyan szerződést, amely konkrét privilégiumokat biztosít a muszlimok számára.