„Fogalmam sem volt, hogy a viszkető bőröm halálos betegséget jelent”

Soha nem jutott volna eszébe, hogy ez a problémája.

Körülbelül egy évig annyira viszketett a nő bőre, hogy addig vakarta, amíg vérzett – még akkor sem sikerült csillapítania a problémáját, és gyakran nem tudott emiatt aludni éjszaka. Soha nem jutott eszébe, hogy ez egy életveszélyes betegség tünete lehet.

Ugyanakkor fáradtnak érezte magát, fogyni kezdett, éjszaka izzadt, és folyamatosan meg volt fázva vagy influenzás lett. Csak akkor gondolta, hogy komolyabb a probléma, amikor talált egy csomót a nyakán.

Gyakran nem tudtam teljesen levegőt venni – ez azért volt, mert egy körülbelül 30 centiméteres daganat volt a mellkasomban –, de azt feltételeztem, hogy valószínűleg valami mirigylázhoz hasonló betegségről van szó

- mesélte Georgie Swallow, aki 26 éves volt, amikor rákot diagnosztizáltak nála.

A hölggyel személyesen közölték a diagnózist, így amikor az orvos 2018 szeptemberében telefonon azt mondta : „Önnek rákos betegsége van”, egyértelmű volt, hogy az idő nem az ő oldalán áll.

„Ez egy 4. stádiumú Hodgkin-limfóma, amely a nyakban, a tüdőben, a mellkasban és a rekeszizmon belül jelentkezik. Ha körülbelül egy héttel később jön hozzánk, akkor semmit sem tudtunk volna tenni Önért” – tette hozzá.

A diagnózis megdöbbentette a nőt, mintha elütötte volna egy tehervonat. Hogy történhetett ez? - tette fel a kérdést, hiszen akkor még 26 éves volt. 24 órával később elkezdődött a kemoterápiája. Meglepően pozitív tudott maradni a hat hónapos kezelés alatt, és igyekezett jól érezni magát. Adományokat gyűjtött, kemoterápiás bulikat rendezett, és valahányszor elment szórakozni, mindig hülyéskedett a kopaszságán.

A szüleivel biztosak voltak benne, hogy jól lesz, de amikor 2019 júniusában elment egy rutinvizsgálatra, lesújtó hírt kapott az orvostól, visszatért a rákja. Az új rákbetegségének súlyossága miatt őssejt-transzplantációra volt szüksége, amely a sérült vagy beteg vérképző sejteket egészségesekkel pótolja. Amikor 2019 októberében túlesett a beavatkozáson, közel öt hétig nem tudta elhagyni a kórházat – még az utcára sem.

Néhány hónappal az őssejt-transzplantáció után visszament a munkába, mint vezetői asszisztens egy toborzó cégnél. Nagyon kedvesek voltak vele, amíg beteg volt, de végül otthagyta őket, hogy a közösségi médiára tudjon koncentrálni. Arra használta a platformot, hogy tudassa az emberekkel, hogyan halad a diagnózissal és a kezeléssel, de a saját tapasztalatait is meg akarta osztani, hátha valaki másnak segíthet abban, hogy kevésbé érezze magát egyedül - írja a Metro.