Francia diplomaták mondták tollba Zelenszkijnek a Trumpnak címzett bocsánatkérő levelét

Francia diplomaták segítettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek megírni azt a Donald Trumpnak címzett békülékeny levelét, amivel a két vezető között elmérgesedett viszonyt igyekeztek rendezni - jelentette egy ügyre rálátó tisztviselőre hivatkozva a Politico .

Trump és Zelenszkij viszonya azt követően romlott meg jelentősen, hogy az ukrán vezető Washingtonba látogatott Trumppal tárgyalni február végén. A Fehér Házban tartott nyilvános találkozón, amelyen részt vett J. D. Vance amerikai alelnök is, Zelenszkij és Trump heves szóváltásba kezdett, miután az ukrán vezető nem volt hajlandó elfogadni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Oroszországgal. 

A híressé vált szóváltás során Trump és Vance azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem mutat elég hálát az amerikai támogatásokért cserébe, és „a harmadik világháború kitörésével játszik”, amikor teljesen elzárkózik a béketárgyalásoktól. 

A találkozón végül annyira elfajultak az indulatok, hogy félbeszakították, Zelenszkijt pedig távozásra szólították fel, majd közölték vele: akkor jöjjön vissza, ha készen áll a békére.

A történtek után Trump ideiglenesen leállította az Ukrajnának nyújtott összes amerikai katonai támogatást és a hírszerzési információk megosztását. (Igaz, később mindkettőt újraindította, miután Kijev beleegyezett egy 30 napos tűzszüneti javaslatba.)

A Politico beszámolója szerint a kedélyek lecsillapítása érdekében Keir Starmer brit miniszterelnök mindkét vezetővel több telefonbeszélgetést folytatott. Emmanuel Macron francia elnök pedig diplomatákat küldött Kijevbe, hogy segítsenek Zelenszkijnek megírni egy levelet, amelyben "békejobbot nyújtott" Trumpnak.

Bár a levél tartalmát soha nem hozták nyilvánosságra, Trump különmegbízottja, Steve Witkoff korábban azt állította, hogy az ukrán vezető bocsánatkérését tartalmazza az ovális irodai botrány miatt. Az amerikai elnök azt is megerősítette, hogy „fontos” levelet kapott Zelenszkijtől, amelyben az utóbbi kifejezte készségét, hogy „a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz üljön”.

Oroszország és Ukrajna ezt követően 30 napos részleges tűzszünetben állapodott meg, amelynek értelmében a két félnek tartózkodnia kellett attól, hogy egymás energetikai infrastruktúráját célba vegye.

Egy korábbi sajtóértesülés szerint ezen a héten az orosz és az ukrán fél képviselői Törökországban terveztek találkozót – vagyis terveztek volna, ugyanis utóbb kiderült, hogy az egészből semmi se lesz. Mindeközben máshol sem látszik jele annak, hogy mi lesz a megbékélési folyamat következő állomása. A Fehér Ház mindössze annyit közölt: Donald Trump amerikai elnök szilárdan hisz benne, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök is békét akar kötni Ukrajnában.

Az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban a legutóbbi találkozó Steve Witkoff – az amerikai elnök különleges megbízottjának – és Vlagyimir Putyin múlt hét pénteki, több órán tartó egyeztetése volt.

Hogy pontosan mi hangzott el a megbeszélésen, arról csak nagyon szűkszavúan nyilatkozott mind a két fél. Ráadásul az utóbbi napokban semmi újat nem mondtak arról, hogy mi lehet a folytatás: az azóta megjelent nyilatkozatokkal mindössze a múlt hét pénteki találkozót „habosították” – többek közt például azzal a nyilatkozattal, amelyben az amerikai megbízott az Oroszország által részben megszállt öt kelet-ukrajnai terület státuszának rendezését nevezte a béke kulcsának, vagy azzal, amelyben arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin értékelésük szerint tartós békét szeretne.

Megjelent egy újabb, ezúttal orosz-ukrán találkozó híre a sajtóban – aztán kiderült, hogy nem lesz semmi ilyesmi

Mindeközben az előző hétvégén vett egy érdekes fordulatot az egyeztetések kérdése. Mint ahogy mi is megírtuk, török sajtóértesülések jelentek meg arról, hogy ezen a héten  egy ukrán és orosz delegáció is érkezik Törökországba, a haditengerészeti erők parancsnokságának ankarai főhadiszállására.

A török sajtó (egész konkrétan a CNN törökországi oldala, a CNN Türk) védelmi minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a fekete-tengeri biztonság – és az, hogy ezt miként lehetne fenntartani egy esetleges tűzszünet után – lenne annak az ankarai találkozónak a témája, amelyen az orosz és az ukrán fél képviselői is találkozni fognak egymással. A hír abból a szempontból is meglepőnek tűnt, hogy 2022 óta ritkaságszámba mennek az olyan nemzetközi diplomáciai események, amelyeken egyszerre van ott az orosz és az ukrán fél, láthatóan mindkét fél igyekszik kerülni a másikat (ez látszott például a Szaúd-Arábiában tartott amerikai-orosz és amerikai-ukrán egyeztetéseknél is).

A török sajtóban azt írták, hogy a találkozót április 15-16-án tervezik. A találkozót azóta meg is tartották, csakhogy nem úgy, ahogy azt a török sajtó írta. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője ugyanis már a CNN Türk hírének megjelenése után közölte: ők nem tudnak arról, hogy a jövő héten bármilyen formában tárgyalnának Oroszországban a fekete-tengeri tűzszünetről.

„Ezt a török média találta ki, nem lesz találkozó Ukrajna–Oroszország formátumban, és soha nem is volt tervbe véve”

– közölte a szóvivő az RBK Ukrajina szerint. Az ukrán híroldal szerint utóbb aztán a CNN Türk is átírta a saját cikkét, és az új verzióban már egyáltalán nem említették az orosz-ukrán egyeztetést. Egy másik török napilap, a Hürriyet pedig mindössze arról írt a saját cikkében, hogy valóban lesz egy, a fekete-tengeri biztonságot érintő csúcstalálkozó külföldi tisztségviselők részvételével Ankarában, de azt már nem nevezték meg, hogy mely államok képviselői lesznek jelen.

Zelenszkij szerint voltak egyeztetések  Törökországban, de nem az oroszokkal, hanem a nyugati szövetségesekkel

Ukrán, brit, francia és török képviselők Törökországban tárgyaltak a Fekete-tenger biztonságáról  – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még kedden a Reuters szerint.

„Ez egy katonai találkozó a fekete-tengeri biztonságról, mindenekelőtt a tettrekészek koalíciójáról, a megfelelő lépésekről” – mondta Zelenszkij Odesszában, Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján. Közlése szerint az egyeztetésekre  kedden és szerdán kerül sor.

„Már elég sok ilyen találkozó van, különböző formátumokban” – tette hozzá Zelenszkij. Mark Rutte mindeközben arról beszélt:

„Törökország 2022-ben már sikeresen megállapodott egy tűzszünetben, amikor egy nagyobb gabonaüzletről volt szó […] legyünk pozitívak azzal kapcsolatban, hogy Törökország ismét megpróbálja összehozni az összes érintett felet, és reméljük, hogy sikerrel járnak.”

Mindeközben a mellette ukrán elnök a maga részéről nem ejtett szót arról, hogy tárgyalnának az oroszokkal. „Egy kontingens jelenlétéről beszélünk a tengeren, és úgy gondoljuk, hogy Törökországnak komoly helye lehet a jövőbeni tengeri biztonsági garanciákban.  Ez nem a háború befejezéséről szól, hanem arról, hogy mi lesz a tűzszünet után” – a biztonsági garanciákról” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök mindeközben arra is szakított időt, hogy reagáljon Steve Witkoffnak arra a mondataira, miszerint a béke kulcsát a kelet-ukrajnai területek státuszának rendezése jelenti. Zelenszkij ezzel kapcsolatban azt mondta: Ukrajna szuverén állam, és csak az ukrán nép beszélhet a területéről.  „Minden terület az egységes ukrán államhoz tartozik. Ezért még egyszer mondom, csak Ukrajna népe beszélhet államunk területeiről. És tudják, hogy számunkra hol vannak a vörös vonalak – sose fogjuk elismerni az ideiglenesen megszállt területeket orosznak. Ezért az illetékes képviselők ismét a hatáskörükön kívül eső kérdésekről tárgyalnak” – fogalmazott.

Más tényezők is akadályozhatják a békefolyamatot

Az ukrajnai rendezést lassíthatja, hogy időközben az amerikai diplomácia egy másik tárgyalássorozatot is megnyitott, amely akár fontosabb is lehet a számukra az Ukrajnát érintő egyeztetéseknél. Az amerikai fél az előző hétvégén kezdett tárgyalásokba Iránnal az atomfegyver-kérdést illetően. A problémakör a közel-keleti regionális szövetséges, Izrael szempontjából is kiemelten fontos Amerika számára.

Mindeközben a jelek szerint elakadtak azok a tárgyalások is, amelyek egy amerikai-ukrán ritkaföldfém egyezségről szólnának, és közvetve kapcsolódnak a háború lezárását célzó törekvésekhez is . A tekintetben szintén múlt hét pénteken volt az utolsó egyeztetés, amely egy sajtóértesülés szerint „rendkívül ellenséges” légkörben zajlott.

Donald Trump bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin le akarja zárni a háborút

Karoline Leavitt amerikai elnök szóvivő a Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján röviden beszélt az ukrajnai kérdésről. Azt nyilatkozta: Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy Oroszország véget akar vetni az ukrajnai háborúnak.

„Produktív beszélgetést folytattunk. Ahogy Steve Witkoff elnöki megbízott tegnap este elmondta: úgy véli, hogy Oroszország véget akar vetni ennek a háborúnak, és az elnök is így gondolja. Oroszországot a háború befejezése ösztönzi” – mondta Leavitt, majd utalt arra, hogy terítéken van egy orosz-amerikai gazdasági megállapodás ötlete is, „de előbb tűzszünetre van szükség”.

„Ezt az üzenetet az elnök és Witkoff elnöki megbízott közvetítette az oroszoknak”– fogalmazott a szóvivő.