KÜLFÖLD
Az európai vezetők "ambiciózusnak" nevezték a tervet.
Donald Trump amerikai elnök legkésőbb húsvétig (április 20.) be szeretné fagyasztani az orosz-ukrán háborút egy tűzszüneti megállapodás részeként - jelentette kormányzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg amerikai hírügynökség.
„A Trump-adminisztráció közölte az európai tisztviselőkkel, hogy húsvétig tűzszünetet akar elérni Ukrajnában”
- jelentette a Bloomberg egy neve elhallgatását kérő tisztviselőt idézve. A hírügynökség értesülései szerint Trump terveit több európai tisztviselő is "ambiciózusnak" és "irreálisnak" nevezte. Más információk szerint Moszkva május 9-re időzítené a tűzszünet időpontját, amikor az oroszok a náci Németország felett aratott győzelmüket ünneplik.
Az értesülés kapcsán a Bloomberg kiemelte: Keith Kellogg, a Trump-adminisztráció orosz-ukrajnai különmegbízottja szombaton a müncheni biztonsági konferencián azt mondta: "az amerikai béketerv heteken belül elkészülhet".
Meg nem erősített források szerint Kellogg zárt ajtók mögött azt is kijelentette, hogy az európai vezetők nem kapnak majd helyet az asztalnál az ukrajnai béketárgyalásokon.
Donald Trump a múlt héten tartotta első hivatalos telefonbeszélgetését Putyinnal a hivatalba lépése óta. A 90 perces hívást követően Moszkva és Washington bejelentette, hogy a két vezető hamarosan szemtől szemben találkozik az ukrajnai háború rendezése céljából. Később azt is elárulták, hogy a csúcstalálkozóra a szaúdi fővárosban, Rijádban kerül sor.
Azért választották Szaúd-Arábiát a magas szintű megbeszélések helyszínéül, mert az „megfelel mind az amerikai, mind az orosz félnek”. A szóvivő hangsúlyozta, hogy „mindenki arról próbál beszélni, hogy mit kell tenni a háború leállítása érdekében”
Múlt héten szintén telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Az Egyesült Államok által kezdeményezett tárgyalás során a felek megállapodtak abban, hogy fenntartják a kapcsolatot a kétoldalú ügyekben felmerülő problémák megoldásáért, „az előző kormánytól örökölt, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és befektetési együttműködés előtt álló egyoldalú akadályok felszámolása érdekében".
Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy Rubio megerősítette Trump elkötelezettségét az ukrajnai konfliktus lezárása mellett. Emellett "megvitatták a lehetőséget, hogy potenciálisan együtt tudjanak dolgozni számos más kétoldalú kérdésben”.
A tavalyi az áttörés éve volt az ukrajnai háborúban. A donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll – jelentette ki Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főcsoportfőnökségének vezetője a Krasznaja Zvezda című katonai napilapban csütörtökön megjelent interjújában. A tábornok szerint A kijevi rezsim már nem lesz képes jelentősen változtatni a harctéri helyzeten.
„A tavalyi év áttörést jelentett a a különleges hadművelet céljainak megvalósításában.
A kijevi rezsim már nem lesz képes jelentősen változtatni a harctéri helyzeten.
Az ellenség nagyrészt elvesztette képességét, hogy legyártsa a szükséges fegyvereket, felszerelést és lőszereket.
A mozgósítás rendszerint erőszakkal történik,
és nem teszi lehetővé a harctéren elszenvedett nagy veszteségek pótlását, sőt, az új stratégiai tartalékok kialakítását sem” – idézte a tábornok nyilatkozatát az MTI.
Az orosz tábornok szerint 2024-ben az ukrán fegyveres erőknek mintegy 590 ezer katonája esett el és sebesült meg. A háború kezdete óta elszenvedett ukrán veszteség meghaladta az egymillió főt.
Mint mondta, tavaly az orosz hadsereg mintegy 4500 ezer négyzetkilométernyi területet „szabadított fel”, az idei év két hónapja alatt pedig több mint 600 négyzetkilométert. Közölte, hogy
a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll,
a luhanszkiban pedig kevesebb mint egy százalékot kell még „felszabadítani”.
Az oroszországi Kurszk megyében az orosz csapatok minden irányban előrenyomulnak, és több mint 800 négyzetkilométert szabadítottak fel, ami az ukrán erők által tavaly augusztusban eredetileg elfoglalt terület (1268 négyzetkilométer) mintegy 64 százaléka.
A tábornok azt állította, hogy
a kurszki régóban a legharcképesebb ukrán alakulatokat jelentős veszteségek érték.
Ezek meghaladják azokat, amelyeket a 2023-as zaporizzsjai és dél-donyecki területeken végrehajtott offenzíva során elszenvedtek. Rudszkoj szerint Ukrajna a régióban hat és fél hónap alatt elitegységek több mint 62 ezer katonáját és mintegy 5600 egységnyi fegyvert és haditechnikai eszközt veszített.
„Ennek fényében a Nyugat a kijevi rezsim stratégiai hibájáról kezdett el beszélni” – fogalmazott Rudszkoj.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki napi jelentésében Kurszk megyéből több mint 160 ukrán katona, két harckocsi és 13 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, négy ellentámadás visszaverése mellett. A TASZSZ katonai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az orosz hadsereg az általa visszafoglalt Szverdlikovo térségében előrenyomulva elvágja az ukrán fegyveres erők fő utánpótlási útvonalát a kurszki régióban.
„Minden ellenséges csapatmozgás az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll, amely az (ukrán) személyi állományra és haditechnikára megelőző csapásokat mér” – hangzott a jelentés.
A brjanszki régió ellen állítólagosan készülő ukrán támadás kérdése Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőnek az újságírókkal folytatott csütörtöki telekonferenciáján is felmerült. A Kreml szóvivője a válaszadást a védelmi tárca hatáskörébe utalta.
Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön telefonon beszélt a Fekete-tengeri Flotta 810. dandárjának és a 7. légideszant-hadosztály 56. ezredének parancsnokával.
Putyin szerdán bejelentette, hogy a 810-esek a kurszki régióban átlépték a határt és behatoltak Ukrajna területére.
A védelmi minisztérium közölte, hogy csütörtökre virradóra az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal, csoportos csapást mértek az ukrán hadiipart ellátó gáz- és energiaipari infrastruktúra létesítményei ellen. A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kilencszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több drónfelbocsátó létesítményt és lőszerraktárt, egy MiG–29-es repülőgépet, hat harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es 155 milliméteres vontatott tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, három HIMARS rakétát, továbbá 112 repülőgéptípusú távirányítású repülőszerkezetet.
Az orosz statisztika szerint az ukrán légierő a háború kezdete óta 655 repülőgépet veszített.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön tüzérségi és dróntámadást. A csapások következtében Herszon megyében két civil életét vesztette, nyolc pedig megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szaratov megyében likvidált egy ukrán diverzánst, aki merényletre készült egy helyi tisztségviselő ellen, és megfigyelte az engelsi katonai repteret. Ugyancsak az FSZB adott ki tájékoztatást arról, hogy hat évre ítéltek egy ukrajnai (kupjanszki) születésű, 2022-ben honosított orosz állampolgárt, mert az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) utasítására terrortámadást tervezett elkövetni az orosz védelmi minisztérium létesítményei ellen Hakaszföldön. A 61 éves férfitól a házkutatás során a támadáshoz szükséges eszközöket és ukrán szolgálati dokumentumokat foglaltak le.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy a donyecki régióban távollétében 14 évi szabadságvesztésre ítélték Miheil Gongadze georgiai „zsoldost”. Gongadze ellen, aki 2016 óta az ukrán kormányerők oldalán harcolt és kiképzőként is tevékenykedett, korábban nemzetközi körözést adtak ki.
Donald Trump amerikai elnök a jövő héten Washingtonban találkozik Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel. A találkozók célja az ukrajnai háborúval kapcsolatos diplomáciai stratégiák áttekintése, különös tekintettel Trump alternatív megközelítésére, amely jelentős visszhangot keltett több európai vezetőnél.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke erre a hétre Emmanuel Macront és Keir Starmert Washingtonba invitálta, hogy megvitassák az ukrajnai háború befejezésének lehetséges útjait. A tárgyalások egy rendkívül érzékeny nemzetközi környezetben zajlanak, mivel Trump politikája jelentősen eltér az előző adminisztrációk által követett diplomáciai irányvonaltól – írta a The Hill, az USA egyik politikai hírportálja.
Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a Fox Newsnak adott interjújában megerősítette, hogy a két európai vezető Trump meghívására érkezik Washingtonba. Waltz kiemelte, hogy az Egyesült Államok évek óta sürgeti Európát, hogy növelje saját védelmi hozzájárulását és vállaljon nagyobb szerepet Ukrajna támogatásában.
A találkozó időzítése különösen figyelemre méltó,
mivel Trump nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irányába, akit a konfliktus kirobbanásáért is felelőssé tett.
Ez markánsan eltér a Biden-adminisztráció politikájától, amely következetesen támogatta Ukrajnát, és az „Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvet alkalmazza diplomáciai stratégiájában.
Trump ezen a héten magas rangú amerikai tisztviselőket, köztük Waltzot küldte Szaúd-Arábiába, hogy tárgyalásokat folytassanak orosz diplomatákkal a háború lezárásának lehetőségeiről. Az európai és ukrán vezetők kihagyása ezekből a megbeszélésekből éles nemzetközi reakciókat váltott ki, különösen az Európai Unió és a NATO köreiben.
Macron a hét elején európai vezetőket hívott össze Párizsba, hogy áttekintsék Trump legújabb kijelentéseinek lehetséges hatásait Európára és a transzatlanti kapcsolatokra. Az eszmecsere folytatására egy újabb európai csúcstalálkozót is terveznek a hét közepére.
Eközben Starmer megerősítette az Egyesült Királyság rendíthetetlen elköteleződését Ukrajna támogatása mellett. Nyilatkozata szerint az Egyesült Királyság készen áll akár brit csapatok Ukrajnába küldésére is, amennyiben erre szükség lenne egy békemegállapodás betartatásához.
A találkozó lehetséges kimenetelei
A Trump, Macron és Starmer közötti megbeszélések meghatározóak lehetnek az ukrajnai konfliktus jövőjére nézve. Trump politikai stratégiájának eltérése az előző amerikai adminisztrációk politikájától jelentős geopolitikai következményekkel járhat, amelyek hatással lehetnek mind az európai biztonsági helyzetre, mind a transzatlanti kapcsolatok jövőjére.
Ripost hírek
